Gyulaj

Megjöttek a nyulaim!

Részletek

Kategória: "Nyúl-unk a munkáért!"

Az év elején megtudtam az Igazgató nénitől, Ildikó nénitől, hogy lehetőségem van nyulászkodni. Régebben is voltak nyulaim és az iskolában mindenki tudta, még a tanárok is és Ildikó néni, ezért gondolt rám.

Először az iskolában tartottak nekünk egy előadást a helyes nyúltartásról. Elmondták hogyan lehet gondozni a nyulakat, hogyan lehet megelőzni a betegségeket. Kaptunk egy kártyát is, amivel tápot vásárolhatunk. Egy könyvet is adtak a nyúltartásról. Megismertük azt is, hogy milyen fajták lesznek a nyulaink.

Már nagyon vártam a napot, amikor meghozzák. Egy csütörtöki napon érkeztek meg tíz hetesen. Egy szemüveges bácsi osztotta a nyulakat. Amikor rám került a sor, megkérdezte, hogy milyen színű bak nyulat szeretnék. Azt válaszoltam, hogy egy vörös színűt. Beraktam a nyuszikat egy dobozba, amit otthonról hoztam magammal és Ildikó néni lefényképezett a nyulakkal. Ezután irány haza!

Nagyon izgatott voltam, vajon jó gazdája leszek –e nekik?

Otthon már előkészítettem a helyüket, be volt szalmázva, utána megetettem őket táppal, amit már reggel talicskával hazatoltam. Egy kis zöldet, fenyert is adtam nekik. Később keresztapám is átjött, hogy megnézze a nyulakat. Azt mondta, hogy szépek és vigyázzak rájuk. Állandóan figyeltem őket és a viselkedésüket. Napról-napra bátrabbak lettek!

Kellett három nap mire megszokták a helyet. Utána olyan elevenek lettek és jobb lett az étvágyuk is, ennek nagyon örültem. Kezdtem megnyugodni.

Egyik nap délben jöttek az újságírók, bemutatkoztam és elmondtam mennyire örülök.

Mostanra a nyulak két és fél kilósok lettek. Csak egyszer kellett kamillázni a szemüket, huzatot kaptak. Szerencsére meggyógyultak.

Amúgy nagyon szeretem őket, nagyon szeretek foglalkozni velük.

Az osztályfőnököm és osztálytársaim is megígérték, hogy eljönnek megnézik a gazdaságomat.

Orsós Janika, 12 éves gyulaji fiatalember