Dokumentumok

Gyulaj

A falu mai élete

Gyulaji Idősek Gondozó Otthona

Gyulajért Alapítvány

Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet

Vállalkozások

Intézmények

Műfüves Pálya

Komplex Telepprogram

DDOP-3.1.2-12-2013-0012

Szolgáltatások

Galéria

Közbeszerzés

Pedagógiai Programja

Részletek: Kategória: Pedagógiai Programja

TARTALOM

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

I. BEVEZETŐ

II. GYERMEKKÉP

III. ÓVODAKÉP

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJAI

V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

1. Az egészséges életmód alakítása

2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

4. Közösségi élet- csoportszerkezet

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

1. Helyzetelemzés

2. Az óvoda tárgyi, dologi adottságai

VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

1. Az óvoda nyitvatartása

2. Óvoda-bölcsődénk napirendje:

3. Hetirend

4. Az óvoda kapcsolatai

VIII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

1. Játék

2. Munkajellegű tevékenységek

3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

4. Verselés, mesélés

5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

6. Rajz, mintázás, kézimunka

7. Mozgásos tevékenységek

8. A külső világ tevékeny megismerése

9. Környezet megismerésére nevelés

10. Matematikai nevelés

IX. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

X. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK ÓVODÁNKBAN

1. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelési elvei

2. Nemzetiségi nevelés - oktatás az óvodában

2.1. Roma nemzetiségi nevelés

2.2. Német nemzetiségi program

3. A sajátos nevelésű gyerekek óvodai nevelése

XI. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

1. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége

2. Az óvoda környezetvédelmi nevelése

3. Keltegető Kertelgető program

XII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

XIII. MELLÉKLETEK

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

•2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

•229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

•20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

•17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

•32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

I. BEVEZETŐ

Az óvodai nevelés:

 gyermekek érdekeit védi

 érdeke a gyermek harmonikus fejlődése

 szeretetteljes gondoskodással fordul a gyerekek felé

 kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be;

 a hazai neveléstörténet hagyományaira támaszkodik,

 az óvodapedagógusok értékrendjét is érvényesíti

 a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul;

 egyenlő hozzáférés biztosít;

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak

Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések

Az óvoda nevelőtestülete készíti el saját nevelési programját figyelembe véve a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

II. GYERMEKKÉP

 A Program az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.

 A gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség.

E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

Az óvodai nevelés során a gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

III. ÓVODAKÉP

Az óvodás, bölcsődés korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődése, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési üteme mellett.

 Az óvoda-bölcsődei nevelésben alapelv:

 a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;

 a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

 az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

 Az óvodai-bölcsődei nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvoda - bölcsődei nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,

átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

 A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, társadalmi integrálását

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJAI

 az élmény- és ismerethiányt pótló tapasztalatszerzés a játék hangsúlyozásával, választható tevékenységekkel, szükséges segítéssel

 az egyén teljes, aktuális személyiségének fejlődése változatos megismeréssel és művészi kapcsolódással

 az előítéletek enyhítése elfogadással és elfogadtatással.

 a kiemelt figyelmet érdemlő gyermek ellátása

 a hátrányok csökkentése

 a nemzetiségekhez való igazodás

 a migráns gyerekek társadalmi integrációját is figyelembe vegye

V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Az óvoda-bölcsődei nevelési rendszerében a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése érdekében az alábbi fő feladatok hangsúlyozottak, melyek átszövik a nevelés teljes egészét.

1. Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:

 a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

 a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

 a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

 a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

 az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

 a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet;

 a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása;

 megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az óvodás-bölcsődés korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

a környezettudatos magatartás megalapozása; az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés.

Az óvoda feladata:

 az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot erősítse

 az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését;

 az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen fontos erősíteni az óvoda együttműködését a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy:

 már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket;

 az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;

 az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek;

 az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását.

A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos

helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.

3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

 Az értelmi nevelés további feladatai: gondolkodás –alkotóképesség – fejlesztése.

Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

Egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

4. Közösségi élet- csoportszerkezet:

A közösségi nevelés biztosítja a gyermekek számára a tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak azt a rendszerét, amely fejlődésüket lehetővé teszi.

Tevékenység alapelvei:

 legyenek képesek a saját igényeiket összeegyeztetni a közösség igényeivel úgy, hogy a törekvéseiket, vágyaikat ne fojtsák el

 érezzék a közösség erejét, támaszát

 éljenek át közös élményeket

A közösségi nevelés szinterei:

 játéktevékenység

 munka

 gondozás

 tanulás

Tevékenység módszerei:

 az óvónő személyes példamutatása

 mese-vers kiválasztása

 dramatikus játékok

Fejlődési jellemzők figyelembe vétele:

 a gyermek sajátítsa el és tartsa be az óvodai élettel kapcsolatos szabályokat

 kölcsönös tisztelet

 udvariasság szabályok

 csúnya beszéd

 együttérzés öröme

Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei:

A csoportok és az egész óvoda közösségi életét színesítik, tartalmát erősítik a hagyományok.

Az óvoda ünnepei:

 Mikulásvárás

 Karácsony

 Farsang

 Húsvét

 Születésnapok

 Anyák Napja

 Ballagás

 Kirándulás /ősszel, tavasszal/

 Gyermeknap

A csoportok tervezése

Óvodánkban csoportszervezéskor figyelembe vesszük a törvényben meghatározott csoportlétszámot a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, és az SNI-s gyermekek arányát.

Csoportnaplóba, vagy annak mellékleteként szerepel:

 a gyermekek nevét és óvodai jelét,

 a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,

 a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,

 a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,

 a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,

 nevelési éven belüli időszakonként

 a nevelési feladatokat,

 a szervezési feladatokat,

 a tervezett programokat és azok időpontjait,

 a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése,

 az értékeléseket,

 a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását,

 a gyermekek egyéni lapjait.

További dokumentumok:

 Személyiségi lap

 Egyéni fejlődési lap

 Családlátogatási lap

 Egyéni mérési anyag az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a HHH-s gyerekeknél

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

1. Helyzetelemzés

Gyulaj és Pári Községi Önkormányzatok Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.törvény 8.§.(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII31.)Korm. Rendelet 5.§.(1)-(2)bekezdései, valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VII.31.)EMMI rendeletben foglaltak alapján az alábbi Egységes Szerkezetű Alapító Okiratot adta ki 2013. július 1-től:

A költségvetési szerv

Megnevezése: Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda – Bölcsőde

Német nemzetiségi neve: Sämling Gesellschaft von Kindergärten und Kinderkrippen Gyulaj

Az Intézmény típusa, törzsszáma : óvoda 4170518

Székhelye: 7227 Gyulaj, Szent Imre tér 10.

Tagintézmény: Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda-Bölcsőde Pári tagóvodája 7091 Pári, Kis u. 152.

Alapítóinak neve, székhelye:

 Gyulaj Községi Önkormányzat 7227 Gyulaj, Szent Imre tér 1.

 Pári Község Önkormányzata 7091 Pári, Nagy u. 18.

Létrehozásáról rendelkező határozat:

 Gyulaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által meghozott 12/2011. (III. 28.) és az azt módosító 71/2012. (XII. 21.) 36/2013.(V.15.) határozat.

 Pári Község Önkormányzati Képviselő-testülete által meghozott 39/2011. (VI. 16.) és az azt módosító 75/2012. (XII. 21.) és a 67/2013.(V.30.) önkormányzati határozat.

A költségvetési szerv közfeladata:

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott, a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Illetékessége, működési, felvételi körzete

a. a gyulaji óvoda tekintetében Gyulaj község közigazgatási területe,

b. a pári óvoda tekintetében Pári község közigazgatási területe.

Államháztartási szakágazati besorolás 851020 óvodai nevelés

Szakfeladat száma és megnevezése

85101 Óvodai nevelés szakágazati renden belül

szakfeladat

Neve

851011

Óvodai nevelés, ellátás

Ezen belül ellátja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált óvodai nevelését (óvodai fejlesztő program keretében)

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, kapcsolatos feladatok.

851013

Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás. Ezen belül Gyulajon roma kulturális nevelés magyar nyelven, Páriban német nemzetiségi kétnyelvű nemzetiségi nevelés, és roma kulturális nevelést magyar nyelven folytató óvoda

889101

Bölcsődei ellátás

889108

Gyermekek egyéb napközbeni ellátása

889109

Gyermekek napközbeni ellátáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások

Az intézmény alaptevékenysége:

A Gyulaji Óvoda és a Pári Tagóvoda- Bölcsőde tagintézmény óvodai feladatellátása tekintetében alapfeladata az Oktatási Miniszter által kiadott nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai nevelés irányelve és óvodai programja alapján Gyulajon a cigány kulturális nevelés magyar nyelven, Páriban német nemzetiségi kétnyelvű nemzetiségi nevelés, és roma kulturális nevelést magyar nyelven.

Irányító szerv neve, székhelye:

 Gyulaj – Pári Önkormányzatok Óvodai Társulási Tanácsa

 7227. Gyulaj, Szent Imre tér. 1.

Gazdálkodási besorolása:

 Önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait 2013. január 1. napjától a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége (7227.Gyulaj, Szent Imre tér. 1.) látja el.

Fenntartó neve és székhelye:

 Gyulaj – Pári Önkormányzatok Óvodai Társulása

 7227. Gyulaj, Szent Imre tér. 1.

Gyulaj

Épülete nagyon régi, még az 1800-as években épült és már közel száz éve óvodaként működik. Óvodánk 80 férőhelyes, 3 csoporttal működik. Az óvoda környezete, a falu is régi település. A család sok helyen csak gazdasági közösség, megkopott az érzelmi összetartozás és az "együtt" élménye. Egyre fogy a műveltségi lehetőség. Gyerekeink nagy része roma származású, és szociokulturális téren halmozottan hátrányos, több veszélyeztetett. A családok életmódjában az objektív feltételek hiánya illetve alacsony szintje meghatározza az életmód tartalmát, a családi tapasztalatok, tevékenységek, normák rendszerét, hiányát.

A családok világa nehezen megközelíthető, a szocializációs funkciók másként működnek, sajátosak. Gondok, megélhetési nehézségek, sajnos süllyedő igényszint a jellemző.

Pári

Az óvoda egy sváb, fatornácos parasztházban található, mely két csoportszobából és két mosdó-öltöző helyiségből áll. Udvara szépen rendezett, sok fával, örökzöldekkel, virágokkal. A Játékok palettája folyamatosan bővül. A Pári Tagintézményben amennyiben a férőhely megengedi (támogatva az anyák sikeres munkába állását és a veszélyeztetett gyermekeket) már két éves kortól fogadnak gyermekeket.

Személyi ellátottság

 Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

 A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli

 nemzetiségi nevelésmegvalósításának alapfeltétele a romológiai ismereteket és nyelvvizsgával (német, beás,) rendelkező szakember közreműködése

Gyulaj

Az óvodában hat óvodapedagógus dolgozik a két csoportban. Felsőfokú beás és lovári nyelvvizsgával rendelkező, és gyógypedagógiai, és óvodai gyógytestnevelés végzettségű is van köztük. Ez nagy előny a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, és a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében. Az óvoda jól kiépített kapcsolati rendszerrel működik, migráns gyerekek esetében segítségre számíthatunk, az

általános iskola pedagógusaitól. Három óvónő délelőtt három pedig délután látja el a nevelési feladatokat. A nevelőmunkát három dajka segíti, közülük 2 dajkaképzővel, egy pedig érettségivel rendelkezik.

Az óvónők egyéni érdeklődése, képességei tükröződnek a csoportok tevékenységében, a csoportok tervező munkájában.

Pári

A nevelőmunkát egy német-nemzetiségi óvodapedagógus, és egy romológiai képesítéssel rendelkező óvodapedagógus látja el. Munkájukat egy szakképzett dajka és egy gondozónő segíti, akik feladata a gyermekek körüli munka mellett a bevásárlás, takarítás, reggeli készítés, télen a fűtés. Az óvoda épületének és udvarának karbantartását a közmunkások segítik.

Az óvoda tárgyi, dologi adottságai

Gyulaj

Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.

Az óvoda épületének legfőbb jegyei:

Az óvoda felújított, jól felszerelt.

Közös folyosóról nyílik három csoportszoba, és egy tornaszoba, az öltözés a folyósón történik. A csoportoknak külön mosdója, WC-je van. A folyosóról két kijárat van az udvarra.

Pári

Pári óvodánk felszereltsége jónak mondható, sok támogatást kapnak az itt lakó német állampolgároknak, testvérvárosukból Burgstädtból, a Német Nemzetiségi Önkormányzattól, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattól, továbbá a Pári Ifjúsági és Nemzetiségi Egyesülettől.

Az udvar mindkét óvodánkban nagy, jól beosztható, árnyékos-napos, sokféle tevékenységre alkalmas. A tárgyi felszerelések, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és az ő biztonságukat figyelembe véve vannak elhelyezve. Lehetőség van a szülők fogadására is.

Melegítőkonyhával rendelkezünk mindkét óvodában, az ételt Gyulajon az iskola konyhájáról hozzák a dajkák. Páriban Tamásiból autóval szállítják a meleg ételt.

A program céljaihoz rendelkezésre álló eszközök minden naptári év elején leltárlistában rögzítésre kerülnek.

Játéktevékenységhez adottak:

 asztali játékok

 alapjátékok

 udvari játékok

Tanulási tevékenységhez:

 állatok- emberek-növények világa, falu-város, kártyajátékok

 egy darab televízió, dvd lejátszó, magnetofon, számítógép

 gyűjtőmunkával alapanyagok, képek, különböző anyagú eszközök

Könyvellátottság:

 gyermekkönyvek

 szakkönyveket

VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

A tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára, személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit is.

A gyermekek egészséges fejlődését, megfelelő napirend és a heti rend biztosítja. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez. A heti rend biztosítja. a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

1. Az óvoda nyitvatartási rendje

- Az óvoda napi nyitva tartása: hétfőtől – péntekig Gyulajon 640 – 1620- óráig, Páriban 7 órától 17 óráig- ( ebben az időszakban óvodapedagógus is tartózkodik az épületben) a gyerekek felügyeletét ez ideig tudjuk vállalni.

- Az óvoda nyitva tartása a szülők igényei szerint kerül meghatározásra.

- Kérésünk a szülők felé, hogy a gyermekeket minden nap a gyülekezési idő végéig, 830 óráig hozzák be az óvodába, eddig az időpontig történik a napi étel igény felmérése.

- Az óvoda nyáron a fenntartó engedélyével és az általa meghatározott ideig tart zárva.

1. Óvoda- Bölcsődénk napirendje:

09. 01-05. 31.

6. 40-8.30-ig Érkezés az óvodába, szabad játék a teremben- differenciált egyéni fejlesztések.

8.30-8.50-ig Tisztálkodás

8.50.9.20-ig Tízórai

9.20-10.25-ig Játék, kezdeményezések, nemzetiségi foglalkozások, gyógytestnevelés

10.30-11.50-ig Szabad játék az udvaron, teremben-differenciált egyéni fejlesztések.

11.50-12.00-ig Tisztálkodás, terítés

12.00-12.45-ig Ebéd

12.45-13.15-ig Tisztálkodás, készülődés lefekvéshez

13.00-13.30-ig Mesehallgatás

13.30-15.00-ig Délutáni pihenés

15.30-16.20-ig Játék, délutáni szabadon választható tevékenységek, illetve hazamenetel

05. 31- 08. 31.

6.40-8.30-ig Érkezés az óvodába, szabad játék a teremben- differenciált egyéni fejlesztések.

8.30-8.50-ig Tisztálkodás

8.50.9.20-ig Tízórai

9.20-11.50-ig Szabad játék az udvaron, teremben-differenciált egyéni fejlesztések.

11.50-12.00-ig Tisztálkodás, terítés

12.00-12.45-ig Ebéd

12.45-13.15-ig Tisztálkodás, készülődés lefekvéshez

13.00-13.30-ig Mesehallgatás

13.30-15.00-ig Délutáni pihenés

15.30-16.20-ig Játék, délutáni szabadon választható tevékenységek, illetve hazamenetel.

2. Hetirend

( a foglalkozás, és kezdeményezéskor differenciáltan foglalkozunk a gyerekekkel az életkori sajátosságaikat,és igényeiket figyelembe véve)

2-3-4 éves korúak-

kezdeményezések

Külső világ tevékeny megismerése:

Környezetismeret-1

Mese-vers-2

Rajz-mintázás kézimunka-1

Ének-zene-2

Mozgásos tevékenység-1 (kötelező)

Nemzetiségi nevelés: beás-1

Páriban német-folyamatos

4-5 éves korúak

Külső világ tevékeny megismerése:

 környezetismeret-1

 matematika (csak középsős korúaknak)-1

Mese-vers ( kezdeményezés)-2

Rajz-mintázás kézimunka-1

Ének-zene-1

Mozgásos tevékenység-2

Nemzetiségi nevelés: beás-1

Páriban német-folyamatos

5-6 éves kortól:

Külső világ tevékeny megismerése:

 környezetismeret-2

 matematika (csak középsős korúaknak)-2

Mese-vers (kezdeményezés)-2

Rajz-mintázás kézimunka-2

Ének-zene-2

Mozgásos tevékenység-2

Nemzetiségi nevelés: beás-1

Páriban német-folyamatos

Gyógytestnevelés (Gyulajon)- 1

Logopédiai foglalkozás-1

Gyógypedagógiai hab. (Gyulajon, Páriban gyógypedagógus mentorálásával)- 2

Kapcsolódó dokumentációk:

 A gyermek személyes adatait, óvodában tartózkodásuk gyakoriságát a Beíratási naplóban rögzítjük.

 Az óvodai nevelés tervezését Ütemtervben, illetve Csoportnaplóba írjuk be, ebben tüntetjük fel a csoport fejlődésének alakulását is.

 A gyermek fejlődésének nyomon követése a Fejlődési lapokon történik. Értékelése a csoportnaplóba történik.

 A HHH-s gyermekek felmérésre, és fejlődésének regisztrálását DIFER mérését számítógépen végezzük. A szülői kapcsolattartásról is feljegyzéseket készítünk.

 Óvodába lépéskor Anamnézist veszünk fel, és külön nyomtatványt töltünk ki a családlátogatásokról is.

 Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

3. Az óvoda kapcsolatai

Az óvoda kapcsolatot tart a Szülőkkel és azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

Család – óvoda

A gyermek elsősorban a családban nevelődik, ezért fontos a családdal való szoros együttműködés

Óvodánk figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, együttműködés érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, mert eredményes óvodai nevelés nem lehet családi megerősítés nélkül. Az eredményes együttműködés elképzelhetetlen kapcsolattartás nélkül. Érezze a szülő, hogy tiszteletben tartjuk a család világnézetét, nevelési elveit, szeretjük gyermekét, számítunk véleményére. A német nemzetiségi hagyományok felelevenítésére a nagyszülők segítségét kérjük.

Már a beíratáskor tájékoztatjuk a szülőket óvodánk szokásrendszeréről, sajátosságairól. A „szülős programokon” idején általában partnerkapcsolatok alakulnak ki, lehetőséget teremtünk egymás jobb megismerésére.

Csoportjaink nyitottak, a szülők nyílt napjainkon figyelemmel kísérhetik gyermekük tevékenységét, a csoport életét.

Délutánonként lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy elmondhassák gondjaikat, és információt adhassunk gyermekükről.

A jó kapcsolat kialakulását segítik a közös rendezvények (Szüreti fesztivál, Márton nap, Farsang) Ezekre az ünnepekre közös gyerekes - szülős munkadélutánokkal készülünk.

Szülőértekezleten, családlátogatáson igyekszünk az óvodai élettel és a gyermeknevelési problémákkal kapcsolatos témákat megbeszélni, fejlesztő játékainkat megmutatni, hogy azokat a szülők is kipróbálhassák.

Családi Ünnepeink előtt Játszóházakat szervezünk, melyeken a szülőkkel közösen készítjük el a családnak szánt ajándékokat, különféle technikák elsajátítására tanítjuk meg őket.

A szülői munkaközösség-óvoda:

Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van. A vezetőségbe olyan szülőket érdemes bevonni, aki mind a szülőkkel, mind az óvónővel képes közvetlen kapcsolatot teremteni és partnerként együttműködni.

A vezetőségi tagokat évenként lehet változtatni. Az egyes családokkal kapcsolatban számoljon az óvónő a családgondozás szükségességével, a gyermek érdekében együttműködhet az Szülői Munkaközösséggel, a megfelelő szakemberekkel és a gyermekvédelmi intézményekkel. A Szülői Munkaközösség lépjen közvetlen kapcsolatba a veszélyeztetett gyerek családjával.

Fenntartó, a társulás gesztor önkormányzata-óvoda

A kapcsolattartás formái:

 Kölcsönös tájékoztatás, egyéni beszélgetések.

 Az óvodavezető részvétele az önkormányzati testületi üléseken.

 Az óvodavezető éves beszámolója.

Az iskola-óvoda :

Az óvodai élet után az iskola meghatározó szerepet tölt be a gyermekek életében. Elősegítjük az óvodába lépés zavartalanságát. A gyermekek pozitív élmények útján megismerkednek az iskolai élettel. Megismerjük /tanítók és óvónők/ egymás munkáját. Tavasszal óvodásaink ellátogatnak az első osztályba, a leendő elsős tanítónő meglátogatja őket az óvodában, találkozik a szülőkkel szülői értekezleten. Az óvónők a tanév első felében meglátogatják az új elsősöket, a régi nagycsoportosaikat.

Nemzetiségi Önkormányzatok-óvoda :

A Német és Roma Nemzetiségi Önkormányzat segítségét vesszük igénybe a nemzetiségi hagyományok felelevenítéséhez, népi mesterségek megismeréséhez.

Kapcsolat az egészségüggyel :

Az óvoda orvosa figyelemmel követi a gyermekek szomatikus fejlődését.

A védőnő rendszeresen nyomon követi a gyermekek mentális és higiénés állapotát.

A fogorvos a nagycsoportos gyermekek fogait nézi meg.

Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal :

Az iskolába lépés harmonikus megvalósítása érdekében kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadóval.

A fejlődés bizonyos területén lemaradt gyermekek fejlesztéséhez a megfelelő szakemberek segítségét vesszük igénybe.

A sok beszédhibás gyermekkel logopédus foglalkozik heti 1-2 órában. A gyerekek fejlődéséről és fejlesztéséről havi rendszerességgel tájékozódunk.

Gyermekjóléti Szolgálattal.

A családgondozóval együttműködve segítjük a veszélyeztetett vagy krízishelyzetbe került óvodás gyermekeket és családjukat.

Ezen kívül fontosnak tartjuk még a jó kapcsolat fenntartását:

 Gyulajért Alapítvánnyal (Gyulaj)

 Idősek Otthonával (Gyulaj, Pári)

 az egyház képviselőivel (Gyulaj, Pári)

 IKSZT-(Pári)

VIII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

1. Játék

A játék a gyermek alaptevékenysége. Teljes gyermeki szabadságot, önállóságot kell biztosítani a játékhoz hely, eszköz, téma és játszótárs megválasztásában is.

Az előzetes élményre épülő, választható játéktevékenység, az abban való cselekvő részvétel örömforrást jelentsen a gyermeknek. A külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

 fejlessze a gyermek mozgását, ügyességét,

 adjon lehetőséget önmaga kipróbálására,

 élményszerzési lehetőségeket biztosítson

 segítse érzékszervei működésével az észlelés, megfigyelő-képesség megbízhatóságát,

 biztosítson sokféle tapasztalatot a tárgyak tulajdonságairól, relációkról,

 áruljon hozzá problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez,

 segítse elő a kreatív együttműködést

 biztosítsa a szabad játék túlsúlyának érvényesülését

2-3-4 éves korcsoport:

 szívesen játszanak hangjukkal, szavakkal, melyeknek ritmusa és a hozzá kapcsolódó mozgás jelentsen örömet.

 játszanak egyszerű cselekvést és kapcsolatot, igénylő szerepjátékot

 önállóan keressenek eszközt, vigyáznak rá, egyezzenek meg a használatában

 építő-konstruáló játékkal tevékenykedjenek, az összerakás tevékenysége az öröm nevezzék meg alkotásukat

4-5 éves korcsoport:

 alakuljon ki az együttjátszás igénye

 segítséggel, önálló ötletekkel rendezzék át a játszóhelyet játékukhoz,

 segítséggel utána rendezzék vissza

 alakuljanak ki együttjátszó csoportok.

 próbálkozzanak egyszerű játékok szervezésre, összekapcsolására

 ehhez szívesen használjanak felvehető ruhadarabokat, kellékeket (pl. táskák, különböző kendők, bő szoknyák, gyöngyök, szalagok stb.)

5 éves kortól:

 önállóan átrendezzenek, berendezzenek, utána állítsák vissza a rendet

 alakuljon ki több napi együttjátszása és annak folyamatos bővítése

 fogadják el társaik ötleteit, tevékenységét

 tudjanak alkalmazkodni a játék általuk meghatározott szabályaihoz

 szerepvállalásuk legyen sokféle, tudjanak lemondani róla vagy halasztani a szerep eljátszásában

 Önállóan tudják megtervezni játékukat, válasszak ki az eszközöket, és a szabályokat határozzák meg

 játékkapcsolataik legyenek tartósak

 szívesen barkácsoljanak, kitartóan tevékenykedjenek, kreatívan alkossanak játékukhoz eszközt is

 konstruáló-építő játékban igényes bonyolult alkotásokat hozzanak létre, a pontosságra törekedve

 önállóan, sok ötlettel alkossanak anyagok-eszközök kombinációit alkalmazva

2. Munkajellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.).

A gyermek munka jellegű tevékenysége

 önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység;

 a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége;

 a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

Tevékenység alapelvei:

 az önkiszolgáló és gondozó munka mellett a nap bármely részében kapjanak lehetőséget a munkavégzésre

 játszás mellett kapcsolódjanak be a felnőtt munkájába

Fejlődési jellemzők figyelembevétele:

 minden gyermek tudja megtenni a saját maga körüli feladatokat

 tudjon az önállóság biztosításával, időbeli alkalmazkodással hamar biztonságosan tevékenykedni

 bátran kapcsolódjanak be minden tevékenységbe, önként ajánlják fel segítségüket

 a kialakult szokások természetes módon váljék szokásukká

 mindenről legyen véleményük

 érvényesüljön a játékban biztosított önállóság transzfer hatása egyéb tevékenységekben is

 fogadják el társnak az óvónőt, tevékenység közben bátran vitatkozzanak, adjanak, ötleteket tapasztalataikkal győzzék meg

 figyeljenek, érdeklődjenek csoportjuk tagjai iránt

 a folyamatosan biztosított lehetőségekkel önállóan legyenek képesek részfeladatok elvégzésére, vegyék észre, ha szükség van a segítségükre

 ügyelnek személyük és környezetük rendjére, gondozottságára, óvatosan bánjanak a különböző eszközökkel

 érzelmileg és értelmileg fogadják el és kövessék az óvónő kéréseit, útmutatásait

 vállaljanak felelősséget a végzendő munkáért

 adott tevékenység által megkívánt magatartási formát önként vállalják

3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás a gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

 az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),

 a spontán játékos tapasztalatszerzés;

 a cselekvéses tanulás;

 a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

 az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

 a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

A helyi program a gyermekközpontúságra felkínált tevékenységekre épít.

Az érés és tanulás egymást átható folyamatának következménye. Az eredmény az iskolai tanuláshoz szükséges beállítódása. A gyermek a 2-4 óvodai év alatt elsősorban mozgásos, utánzó játékos helyzetekben tanul érzékelésekkel, szociális kapcsolatokkal, cselekvéssel, kreativitással, telítve emocionális késztetéssel. Természetes helyzetekben fejlődnek megismerő képességei, emlékezete, figyelme.

A tanulás alapelvei:

 segítse a gyermek emocionális késztetését, sikerorientáltságát

 aktív közreműködéssel tegye lehetővé a környezetben való biztos eligazodást, a környezet viszonyaira való reagálást

 segítse jó kapcsolatteremtő képességének alakulását

 különböző problémaszituációkkal erősítse a gyermek önálló ismeretszerzését és divergens gondolkodásának fejlődésé

 Reproduktív és produktív képzeletét használhassa és ezáltal kreativitása is fejlődjön.

 önkéntelen figyelmére építve növekedjen figyelmének ideje, terjedelme.

 építsen a kifejezőkészség és a gondolkodás kapcsolatára, gazdagítsa az élőbeszéd jelentéshordozó elemeit.

 tapasztalhassa a gyermek, hogy élményt, eseményt, érzést többféle kommunikációval is ki lehet fejezni.

 a tapasztalatok alapján kérdések, válaszok, okkeresések, összefüggések megfogalmazása segítse megfelelő kapcsolatukat a természettel, emberekkel, tárgyakkal.

 a tanulás tegye lehetővé, hogy a gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön, egyéni képességszintjeinek megfelelően/DIFER mérés szeptemberben a nagycsoportosoknál/

A tanulás eszközei, módszerei

Az eszközök módszerek felhasználásának alapelvei:

 keltse fel a gyermek érdeklődését

 váltson ki aktivitást

 fejlődést segítse

 probléma felismerést, megoldást jelentsen.

 kooperatív technikák alkalmazása

 egyéni bánásmód a gyerek fejlettségének megfelelően

4. Verselés, mesélés

A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi, etikai viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat

Tapasztalatot szerez az emberi, érzelmi, etikai viszonyokról, az ehhez kapcsolódó viselkedési formákról.

A gyermek elsősorban érzelemmel kötődik a meséhez. Érzelmeket él át a mese során és ezek az érzelmek etikai élményeket, benyomásokat adnak.

Cél az érzelmi erősítés, élménynyújtás és annak feldolgozása.

Tevékenység alapelvei:

 gyermekek éljék át a meséket bábokkal, dramatizálással, szituációjátékokkal, vizuális tevékenységgel, barkácsolással, kommunikációval, improvizálással stb.

 a csodákkal és átváltozásokkal ébressze rá a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

 gyakran ismétlődjön különböző helyzetekben, a mese feldolgozható tevékenységi lehetőségei

 elsősorban a népi mondókák, népmesék etnikai kisebbségi kultúrához, jelentős költők, írók művei is kapjanak helyet

 a mese-, versanyag tartalmazzon mondókákat, állatmeséket, felelgetőket, láncmeséket, csali témát, egyszerű és több szálon futó meséket (esetleg cigány nyelven is)

 változatos helyzetekben kapjanak lehetőséget a kommunikációra

 legyen a gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

 a verbális kommunikációt mindig kísérjék metakommunikációs jelzések

 A anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Fejlődési jellemzők figyelembevétele:

2-3-4 éves korcsoport:

 szívesen kapcsolódjanak a mondókák, versek mozgásaiba, mondogatásába

 szívesen hallgassak mesét, kérjék a gyakori ismétlését

4-5 éves korcsoport:

 szívesen idézzék fel, mondogassák a mondókákat, verseket

 várják, és rendszeresen kérjék a mesét

 szívesen öltözzenek mesejelmezbe, rövid részletet, jelenetet, párbeszédet, ujj- bábokkal, felismert fakanálbáb figurákkal improvizálnak, beleszőve az ismert szófordulatokat

5 éves kortól:

 szívesen hallgassák, jegyezzék meg mondókákat, verseket

 verset jó hangsúllyal, ritmusban önállóan tudják mondani

 figyelmesen hallgassák végig a mesét

 kezdeményezzék és szervezzék a mese dramatizálását, átéléssel jelenítsék meg, szerepeljenek, színes jelmezbe öltözve, mesélve a többieknek

5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, ének, a zene, az énekes játékok elsősorban az érzelmekre hatnak, örömet nyújtanak a gyermeknek felébresztik zenei érdeklődését és ez az érdeklődés, kapcsolódik a környezet megismerésének minden formájához.

Örömet szerez a közös mozgás, ének, növeli a gyermek biztonságérzetét, társaihoz való kötődését,a szép igénylését.

Tevékenység alapelvei:

 Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában,

 A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Gyűjtse, hallgassa együtt az óvónő az igényes cigánymotívumokat tartalmazó zenéket.

 a zenéhez kapcsolódó érzelmek erősítése.

Fejlődési jellemzők figyelembe vétele:

2-3-4 éves korcsoport:

 szívesen ismételgessenek utánzó mondókája, mozgással kísért dalokat,

 kisebb-nagyobb csoportban énekeljenek

 szívesen kapcsolódjanak be a nagyobbak énekes játékába

 tudják megkülönböztetni a magas-mély, halk-hangos ellentétpárokat énekben, beszédben, térben jelezve, mutassák meg.

 ismerjenek fel jellegzetes zörejeket, emberi hangokat, megismert hangszerek hangját

 ritmushangszerek hangját különböztessék meg, próbálják ki

 legyenek biztosak az egyenletes lüktetés érzékeltetésében.

4-5 éves korcsoport:

 segítséggel megfelelő hangmagasságban önállóan énekeljenek

 egyszerűbb dallamvonalat tudjanak térben mutatni

 differenciáló képességük finomodjon

 biztonsággal ismerjék fel a környezetük hangjait

 legyenek biztosak a hangsúly kiemelésére mozgással, tapssal

 mozgásuk legyen harmonikusabb

 énekes játék mozgását igyekezzenek esztétikusan végezni

 különböző térformákat óvónővel együtt tudjanak kialakítani

 ritmushangszereket önállóan kezeljék

 ritmusjátékokban is szívesen vegyenek részt

5 éves kortól:

 énekeljenek a természetes járás tempójának megfelelő dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel

 biztonsággal énekeljenek egyedül

 vegyenek részt visszhangjátékban, differenciálásban (magasság, hangerő, tempó, hangszín)

 ismerjék fel a dallamot dúdolásról, hangszerről, motívumról, ritmusról

 szépen formálják az énekes játékok mozdulatsorait, térformáit érzelmi átéléssel, kapcsolódással, önállóan

 ütőhangszereket biztosan használják, kísérjék társaik és saját éneküket

6. Rajz, mintázás, kézimunka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

A gyermek ábrázoló tevékenysége spontán, játékos és mindig kreatív tevékenység. Mozgásos cselekvés, az indulati állapotok vezérlik, maga a tevékenység a fontos, nem a produktum. Emlékezetből rajzol, fest, alakít. Belső indíttatásból, érzelmei vezérlik színhasználatát, eszköz, anyag, technika választását, tevékenysége folyamatát.

Tevékenység alapelvei:

 gazdagítsa a gyermek személyiségét élmény és a fantázia képi kifejezésével

 alapozza meg a szép igényének és az esztétikai érzékenységét , valamint az igény kialakítását az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

 Segítse a finommotorika sokoldalú fejlődését

 ismerkedjenek meg különböző anyagok, technikák, eszközök használatával

 alakuljon ki az együtt alkotás öröme

Fejlődési jellemzők figyelembe vétele:

2-3-4 éves korcsoport:

 ismerjék meg az alapvető ábrázolási eszközöket, anyagokat bátran használják

 szívesen tevékenykedjenek különböző helyzetekben, helyszíneken

 nevezzék meg munka közben és a kész képen is személyeket, tárgyakat

 ismerjék fel különböző anyagok szín és tapintási tulajdonságait

 nevezzék meg az alapszíneket, színeket

 szívesen ismerkedjenek egyszerű technikai eljárásokkal és próbálják ki

4-5 éves korcsoport:

 szívesen vegyenek részt, kezdeményezzék a tevékenységek sokféle formáját, elképzeléseiket önállóan legyenek képesek megoldani

 biztonsággal használják az eszközöket, a megismert technikai eljárásokat tapasztalataikkal finomodjanak képi kifejezőeszközeik, ötleteik színesedjenek

 az eszközöket, anyagokat önállóan vegyék el, tisztántartásukról, elrakásukról önállóan gondoskodjanak

5 éves kortól:

 bátran, ötletesen vegyenek részt mindenféle alkotó tevékenységben, egyre önállóbban használják a megismert technikákat

 élményeik, képzeteik, tapasztalataik szélesedjenek, legyenek képesek összetett tevékenységekre

 formaábrázolásuk legyen sokoldalú, színhasználatuk biztos, a részletek, megkülönböztető jegyek jelenjenek meg munkájukon

 legyenek egyre önállóbbak, ötletesebbek a játékkészítésben, barkácsolásban szívesen működjenek együtt térépítésben

 bátran mondják el véleményüket

7. Mozgásos tevékenységek

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait

A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére

A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

A torna, a mozgásos játékok tehát fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint

az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.

Az óvodás korú gyermeknek, sok és intenzív mozgásra, mozgásos játékra van szüksége A gyermek természetes mozgása és testi képességei az óvodáskor ideje alatt nagy fejlődésen, mennek át, amihez alapvető feladat a jó levegőjű, tiszta környezet és a gyermekek fejlettségére, mozgástapasztalatára épülő terhelés.

A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A gyógytestnevelés foglalkozásoknak preventív hatással bírnak.

Tevékenység alapelvei:

 a testnevelési foglalkozások is folyamatosan kezdődnek és végződnek a gyermekek érdeklődésétől, kitartásától függően. a szervezett mozgásokat szívesen végző nagyok akár egy óra hosszat is tornázhatnak.

 a tornaeszközök a tornaszobában rossz idő esetén is bármikor használhatóak.

 1, 5-2 órát még hidegben is szabad levegőn tartózkodjanak

 a spontán és szervezett napi mozgás mellett hetente egy alkalommal testnevelés foglalkozást legyen

 a testnevelés foglalkozások nagy része mozgásos játékok sorozata legyen, ezt egészítsék ki járások, futások, kúszások, dobások, ugrások, gurulások és labdával végzett mozgások

 tornaszerek a hagyományos eszközökön kívül óvónők ötleteivel készített eszközök valamint egyénileg használható környezeti tárgyak, játékok/ kendő, szalag, kötél, bot, fakanál, körkötél stb./

Fejlődési jellemzők figyelembe vétele:

2-3-4 éves korcsoport:

 örüljenek a mozgásnak, ismerjék és kapcsolódjanak be néhány futó és fogójátékba

 tudjanak természetes járással járni

 futás közben szívesen kerülgessenek, érkezzenek különböző helyzetekbe

 csússzanak, másszanak, kússzanak talajon és padon

4-5 éves korcsoport:

 ismerjenek többféle mozgásos játékot versenyjátékokban is szívesen vegyenek részt

 vegyék át a természetes járás ritmusát, hangolják össze a láb és karmunkájukat

 végezzenek mászó és guruló mozgást, vízszintes padon

 szívesen gyakorolják a célba dobást a labdával egyre biztosabban, bánjanak

5 éves kortól:

 növekedjen teljesítőképességük, ügyességük, mozgásuk összerendezettsége

 egyénileg vagy csoportban fegyelmezetten tevékenykedjenek

 törekedjenek a versenyek szabályainak betartására

 legyenek biztosak az alapmozgásokban

 legyenek pontosak és kitartóak a változatos egyensúlyozó, ugró, futó, eszközös mozgásokban

8. A külső világ tevékeny megismerése

A megismerési folyamatnak nagy szerepe van az utánzáson alapuló szociális tanulásnak. Tapasztalatokat nemcsak utánzással szerez, hanem megismerési vágya, érdeklődése, kíváncsisága, aktivitása, önállósági törekvése miatt önmagát kipróbálja, egyéni, önálló tapasztalatot szerez. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Környezet megismerésére nevelés

Az óvodapedagógus feladata a fenntartható fejlődés érdekében, hogy helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.

Tevékenység alapelvei:

 a gyermek a közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetről olyan tapasztalatot szerezzen, amely az életkornak megfelelő biztos eligazodáshoz nélkülözhetetlen.

 Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában

 pótolja hiányzó tapasztalatait, élményeit, gyarapítsa, erősítse meg, rendezze, egészítse ki, rendszerezze a meglévőket.

 szerezzen tapasztalatot magatartásformákról, szokásokról, emberi kapcsolatokról, olyan tevékenységekről, melyek a család életének velejárói

 az aktualitások figyelembe vételével legyen, szervezze a tevékenységet

 a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve megismerési vágyát elégítse ki.

Témaköreink:

Gyermekvilág

 kapcsolódjanak a tevékenységek az óvoda megismeréséhez, eszközeihez, eseményeihez, egymás megismeréséhez.

 ismerkedjenek, tevékenykedjenek különböző eszközökkel, játékokkal,

 tapasztalják önmaguk lehetőségeit, testüket, testrészeikkel való tevékenységeket.

Őszi színek:

 ismerkedjenek az évszak jellemzőivel, változásokkal folyamatosan ismerjék meg összefüggéseit: öltözet, tevékenységek, gyümölcsök, termények, munkák stb. gyűjtsék és tevékenykedjenek az ősz kincseivel. szívesen vegyenek részt közös tevékenységekben.

 gyakorolják a párbeszédes kommunikációt különböző helyzetekben

Együtt a családunk:

 ismerkedjenek nevükkel, családban elfoglalt helyükkel, tevékenységeikkel, családtagok életének jellemzőivel, a nagy családok életével. lakóhelyükkel, annak környezetével, utcájukkal, munkákkal

 erősödjön én tudatuk, magabiztosságuk.

 tapasztalataikat, tevékenységeiket próbálják kifejezni beszéddel, különbséget, azonosságot megfogalmazni

Szeretet és gyertyafény:

 a szeretet és az öröm élménye kísérje az ünnepi készülődés hétköznapjait.

 szociális érzékenységük erősödését segítse a karácsonyi ajándékozás, a titok, a meglepetés, köszöntés tevékenységei

 közös tevékenységek, közös öröm segítse az összetartozást, a család és az óvodás társak felé is

Tél és az emberek:

 érzékeljék, tapasztalják, figyeljék meg folyamatosan az évszak jellemzőit.

 több oldalról szerezzenek tapasztalatot különböző testrészeikről, azok funkcióiról, ápolásáról, betegségeiről, gyógyításáról.

Állatok

 szerezzenek tapasztalatot az állatokról, életükről, emberhez való kapcsolatukról természetes találkozásokkal és képi ábrázolással, elbeszéléssel

Mindenfele eljutunk:

 szerezzenek tapasztalatot az utazás, szállítás eszközeiről, különböző helyzetekben a viselkedés szabályairól

 tájékozódjanak tágabb lakóhelyükről

 beszéljenek távoli tájakról, emberekről, szokásokról

 figyeljék az időjárás változását, összefüggéseit

 bátran kérdezzenek

 gyakoroljanak udvariassági szabályokat, szokásokat.

Tavaszi ébredés:

 folyamatosan tapasztalják sokoldalúan az évszak jellegzetességeit

 ismerkedjenek, hasonlítsanak össze virágokat

 valódi és különböző képi helyzetekben is ismerjék fel, nevezzék meg a színeket

 a húsvéti és tavaszi népszokásokat az öröm és játékosság kísérje

Növények a barátaink:

 sok helyzetben, helyszínen és eszközzel ismerjenek fel azonosságokat, különbségeket, biztosan csoportosítsanak különböző tevékenységszinteken, mozgással, tárgyakkal, képekkel, jelzésekkel, rajzzal.

 egyre bátrabban kommunikáljanak különböző helyzetekben, érdeklődjenek, kérdezzenek

 a csoport alkalmanként sétával, szerezzenek még több élményt, tapasztalatot

A fejlődés jellemzőinek figyelembe vétele:

2-3-4 éves korcsoport:

 motiváltan tevékenykedjenek az eszközökkel, válogassanak, rakosgassanak, ismerkedjenek

 biztosan igazodjanak el az óvodában

 ismerjék társaikat, felnőtteket, helységeket

 ismerjék fel, nevezzék meg a témablokkok során látott élőlényeket, tárgyakat, alapszíneket, saját holmijukat

 Válogassák, ki csoportosítsák a különböző tárgyakat színük, méretük, eltérő formájuk vagy meghatározott egyszerű szabály, szempont alapján

4-5 éves korcsoport:

 kíváncsian kapcsolódjanak be minden tevékenységbe

 családjukról szívesen beszéljenek értség meg fő testrészeiket, névutókat, irányjelző kifejezéseket

 összehasonlító tevékenységet szívesen végezzenek, keressék az összefüggéseket

 csoportosítanak képi szinten

 vegyék észre, fogalmazzák meg a változásokat, egyszerűbb összefüggéseket közvetlen szemlélet alapján

5 éves kortól:

 igényeljék a problémahelyzetet, feladatot, erőfeszítést, jelentő tevékenységeket

 ismereteik terjednek ki környezetükre, önmagukra, élőlényekre, lakóhelyükre, elemi mennyiségi relációkra

 legyenek képesek tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre, kiegészítésre, összehasonlításra, mérésre, számolásra

 legyenek képesek képi és rajzos szinten összefüggéseket felismerni, csoportosítani

 ismerjék a szabályokat környezetükben, munkában, közlekedésben és tartsák be azokat

 saját gondolataikat önállóan mondják el, tévedést javítsák

 ismerjék az irányokat, kövessék, értsék a névutókat

Matematikai nevelés

A matematika áthatja az ember egész életét. A mindennapi élet a gyerekeket nagyon sok matematikai jelenséggel veszi körül. Az őket körülvevő, rohamosan fejlődő technikai világ a gyerekek matematikai érdeklődésének felgyorsulásához is hozzájárul.

A tevékenység alapelvei:

 Gondoskodni kell arról, hogy a csoportszoba berendezési tárgyai változatos lehetőségeket biztosítsanak az alapvető matematikai gondolkodási kézségek fejlődéséhez.

 A gyerekek konkrét élményein keresztül fejleszteni kell a matematikai nyelvet, felhasználni azokat a tevékenységeket, amelyek a matematikai fogalmak megalapozását segítik.

 Hatékonyan fejlesszük a gyerekek problémafelismerő és megoldó képességeiket, önálló feladatmegoldásukat.

 Fontos, hogy a gyerekek a tapasztalataikat, ismereteiket aktív tevékenység közben szerezzék meg, maguk tegyenek felfedezéseket, lássanak meg összefüggéseket.

A fejlesztés tartalma:

4-5 éves korcsoport

Tudjanak tárgyakat, személyeket összehasonlítani, szétválogatni.

 tulajdonságok szerint

 szín

 alak szerint stb.

Tárgyakat, személyeket, halmazokat sorba rendezni mennyiségi tulajdonságai szerint:

 magasság szerint

 növekvő vagy csökkenő sorrendben

 nagyság szerint stb.

Számfogalom előkészítése

 Mérjenek össze mennyiségeket: magasabb alacsonyabb, hosszabb, rövidebb, ugyanolyan magas stb.

 Tudjanak halmazokat összemérni.

Az elemek darabszáma szerint a csoport fejlettségétől függően 6-os számkörben.

 Több-kevesebb ugyanannyi, párosítás, bontás.

 Leszámlálás, megszámlálás 6-os számkörben.

Ismerkedjenek meg a geometria alapjaival

 Építsenek, alkossanak szabadon, és másolással

Papírnyírás szabadon, síkbeli alkotások fantázia szerint. Építőelemek, építmények összehasonlítása, szétválogatása különféle geometriai tulajdonságok alapján.

 Tájékozódjanak a térben.

Irányok egyeztetése és megkülönböztetése, követése mozgásokkal az alá, fölé, elé, mögé, mellé, közé, jobbra, balra, fölött, előtt, alatt, mögött, mellett, között kifejezések értése, és használata. A gyerekek mozogjanak nagytükör előtt. Figyeljék tükörképük mozgását.

5 éves korcsoporttól

Számfogalom alapozása

 Hasonlítsanak össze halmazokat

 Hasonlítsanak össze tárgyakat, személyeket, válogassanak szabadon, egy-egy kiemelt megnevezett, vagy felismert tulajdonságuk szerint, saját szempont szerint, más által elkezdett válogatás folytatása a szempont felismerése alapján, elrontott válogatás javítása.

 Tudjanak szóban is összehasonlítani.

Egyszerű megállapítások megfogalmazása, igazságok eldöntése, változások felismerése, megmutatása, megnevezése.

Mennyiségek összemérése

 Mérjék össze a tárgyakat: magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség szerint, tömeg, űrtartalom, terület szerint. Fejezzék ki szóban az összemérés eredményeit különbözőség, és egyenlőség esetén.

 Mérjék össze a halmazokat elemeik párosításával, az egyén fejlettségétől függően 10-ig. Több-kevesebb ugyanannyi fogalmának mélyítése, a

kapcsolatok függetlenedése a halmaz elemeinek különféle tulajdonságaitól, elrendezésüktől

 Tudjanak sorba rendezni, határozzák meg az elemek helyét a sorban, a sorszámokat nevezzék meg. Figyeljék ezek változását a sorba rendezés szerint, első elem kijelölésével, irány megválasztásával, természetes helyzetekben.

 Mérjenek különböző egységekkel: hosszúság kirakása, tömeg, űrtartalom mérése.

 Gyűjtsenek tapasztalatot a darabszám változásairól (műveletek előkészítése) Darabszámmal kapcsolatos történetek eljátszása, kirakása tárgyakkal.

Gyűjtsenek tapasztalatokat a geometria köréből

 Építsenek szabadon különböző elemekből. Síkbeli alkotások szabadon mozaiklapokból. Építsenek egy feltétel megadásával.

Tájékozódjanak térben és síkban

 Azonosítsák, és különböztessék meg az irányokat: alá, fölé, mellé, jobbra, balra, közé alatt, fölött, mellett, jobb oldalon, baloldalon, között kifejezés értése, és használata.

 Mozogjanak tükör előtt. Közeledés, távolodás, hajlások, kar és lábmozgatások, és forgások megfigyelése és utánzása tükörben. Zsebtükör használata (szimmetria)

IX. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához:

 A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

 A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább

differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

 az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

 megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

 a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

 érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

 elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

 Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára.

A szociálisan egészségesen fejlődő, érett gyermek kedvező iskolai légkörben :

 készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg

 egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

 feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt (2014. 09. 01)

az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Fejlettségi célkitűzések iskoláskorra:

 legyen képes koordinált, harmonikus, összerendezett alapmozgásokra. finommotorikája, térbeli tájékozottsága ,differenciálóképessége tegye alkalmassá az iskolai írás-olvasás megkezdésére

 jellemezze a tisztaság igénye

 legyen önálló az önkiszolgálásban, önmaga ellátásában

 érzelmileg legyen alkalmas az iskolai életmódra: várja, akarja. érdeklődjön

 bátran kommunikáljon, együttműködjön, lelki stabilitás jellemezze

 rendelkezzen alaptájékozottsággal környezetéről, természetről, a helyi viszonyokról, családjáról, összefüggésekről

 képességei, fejlettsége alapján legyen alkalmas a tanulás megkezdésére:

 differenciálódó érzékelés, észlelés,

 önkéntelen emlékezet és felidézés mellett a szándékos emlékezet, felidézés és figyelem megjelenése,

 szituatív gondolkodása mellett az elemi fogalmi gondolkodás kezdete,

 tudja kifejezni élményeit, tapasztalatait érthetően, folyamatos beszéddel, bátran közöljön, kérdezzen

 kreatívan fejezze ki művészeti tapasztalatait, élményeit

 igénye a befogadásra, alkotásra növekedjen

 tudjon mit kezdeni magával, találjon elfoglaltságot szabad idejében is, tudja használni az óvoda terét

 szívesen vegyen részt együttműködve társaival különböző játékokban, tevékenységekben, szabályokhoz alkalmazkodva, elképzeléseit kifejezve konfliktusait próbálja megoldani kompromisszummal, kudarctűréssel, elhalasztással, emberi szóval

 Legyen képes szükségleteit, vágyait szándékosan irányítani, késleltetni.

X. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK ÓVODÁNKBAN

Az integrált nevelés különböző szociális és nemzetiségi háttérrel és képességgel rendelkező gyermekek együttnevelése.

Az óvodánk részt vesz ÓFP-ban és SZÉCHENYI 2020-as esélyegyenlőségi pályázatban is.( pl.:TÁMOP 3.3.8.B-12-2102)

A projektek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek kiegyenlítése.

Az Óvodai Fejlesztő Program különböző programok szervezésére nyújt támogatást, összhangban az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseivel. Az Integrációs Pedagógiai

Rendszerre építve az óvodai integrációs program célja, hogy a, gyermekek eredményeiben kevésbé legyen meghatározó a család társadalmi gazdasági státuszának hatása, támogassa az eredményes, innovatív pedagógiai módszerek alkalmazását, növelje a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességét, a csökkentse szegregáció mértékét, erősítse az együttműködést más ágazatokkal és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szüleivel. A pályázat célja a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171-173 § -aiban foglalt óvodai fejlesztő program, valamint képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés megvalósításának támogatása.

A pályázat kötelező elemeként az intézmények külső partnerek bevonásával programokat, tanórán kívüli szabadidős tevékenységet valósítanak meg, ezzel is erősítve az együttműködést helyi civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal. A hátrányos helyzetű gyermekek az intézménynek nyújtott anyagi segítség révén befogadóbb óvodai környezethez és az iskolai sikerességükhöz szükséges fejlesztésekhez juthatnak hozzá. A projekt különösen nagy gondot fordít a HHH-s gyermekek korai képességgondozására és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére.

SZÉCHENYI 2020-as esélyegyenlőségi pályázatok, programok

( pl.:TÁMOP 3.3.8.B-12-2102)

Jelen konstrukció az egyének képzettségi szintjének növeléséhez járul hozzá azzal,

hogy a közoktatási intézményrendszer fejlesztésével, szolgáltatások biztosításával az

iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók részére esélyt teremt az általános és

középiskolai tanulmányaik befejezésére, tanulási útvonalaik megerősítésére,

lehetőséget teremt a képzettség megszerzésére. A közoktatási rendszer számos olyan – különösen a leszakadó rétegeket, köztük a romákat sújtó − problémával küzd, amelyek csak hosszú távú fejlesztéssel orvosolhatók. A hatékony fellépést – a méltányosság alapelvének tiszteletben tartásán kívül – az a tény is sürgeti, hogy a romák az iskoláskorú népesség, és ezáltal a jövő munkavállalóinak jelentős és egyre növekedő csoportját képviselik. A magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike az esélyegyenlőséget legkevésbé biztosító

rendszereknek, a gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai

végzettsége, foglalkozása határozza meg.

Az oktatási rendszer alapvető problémája, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egy része a helyben elérhető oktatási szolgáltatásokat sem kapja meg.

A 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2. sz. mellékletében felsorolt hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségek több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzdenek, melyet a területi elszigeteltség, a periferikus

elhelyezkedés gyakran tovább súlyosbít. Közös, az országos átlagtól eltérő jellemzőik különösen:·

 a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népesség országos átlagot meghaladó aránya,

 a közoktatási (óvodai és iskolai) közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen

elmaradó színvonala,

 a szociálisan hátrányos helyzetűek országos átlagot jelentősen meghaladó aránya

 súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi és lakhatási problémák, és rendkívül

 alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas

munkanélküliség.

Jelentős probléma továbbá a szegregáció, mely egyrészt a középosztálybeli tanulók iskolai elvándorlása, másrészt a területi szegregáció és az iskolarendszer szelektivitása következtében alakult ki. A szegregált intézményekben rosszabb az oktatás színvonala: gyengébb felszereltségűek más intézményeknél. Mindezek következtében erősödnek a meglévő társadalmi különbségek.

A konstrukció alapvető célja, hogy a közoktatási intézmények alkalmassá váljanak a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek köztük roma gyermekek eredményes nevelésére-oktatására, támogassák iskolai sikerességüket a hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A konstrukció hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a többségében halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelő oktatási-nevelési intézmények olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek elősegítik óvodai- iskolai sikerességének javulását. A konstrukció keretében lehetőség nyílik egyrészről a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelés-oktatásának sikerességét növelő, mintaértékű programok továbbfejlesztésére, azok más intézményben történő adaptációra való alkalmassá tételére, másrészről bevált programok adaptálására, illetve az adaptáció feltételeinek megteremtésére.

Részcélok: A konstrukció keretében elérni kívánt részcélok a következők:

 a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktató közoktatási intézmények pedagógiai módszereikben való megújulása, beleértve szaktanárok szakmai fejlődése;

 a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatásának elősegítése;

 a felzárkózás érdekében a közoktatási intézményeknek a környezetükkel, beleértve

 családokkal való együttműködésének kialakítása és megerősítése.

1. A HH és HHH-s gyermekek nevelése az óvodában

A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség az ingerszegény környezet kompenzálására. Ez csak a szülőkkel való együttműködés alapján valósítható meg, amelyhez nagyfokú empátia és tapintat a kritérium.

Az óvodánkba járó gyermekek különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a másságot, és a gyermekeket is erre neveljük, de minden gyermeknek meg kell adni az esélyt arra, hogy (azonos) egyforma lehetőséget kapjanak a tanulási képességeik fejlődéséhez. Támogatja a gyermekek azon jogát, hogy életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységben vegyenek részt.

A HH és HHH-s gyermekek nevelésének célja

Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése:

 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a gyermek személyre szóló fejlesztése

 A beiratkozásnál, felvételnél

 A gyermek egyéni fejlesztésében

 Az értékelés gyakorlatában

 A fegyelmezés gyakorlatában

 A humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

 Családokat támogató tevékenység

 A családokkal való megfelelő és segítő kommunikáció kialakítása.

 Elkötelezettség és felelősség az esélyegyenlőség megvalósításáért!

 A partnerség kialakítása szülők és a szakmai segítők között.

 A hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyegyenlőség biztosítása a szolgáltatás igénybevételénél is.

 A hátrányok enyhítését célzó törekvések: ruha adományok, kirándulások, játékkölcsönzés, kulturális intézmények látogatásának megszervezése( kapcsolatfelvétel, forráslehetőségek felkutatása)

Tevékenységi alapelvek:

 Az óvónő kapjon képet a gyermek fejlettségéről, fejlődés lehetőségeiről, aktuális személyisége tulajdonságairól, lelki funkciókról

 Ehhez szükséges a gyermekek szokásainak, képességek megfigyelése felmérése és a fejlesztésre szoruló területek feljegyzése

 egyénenként kell megtervezni, hogy egyes területeken a nagyobb ráfigyelés vagy segítő korrekció, kompenzáció, fejlesztés történjen

 a fejlesztés a csoport kötetlen tevékenységeiben és a képességfejlesztő játékok során egyénileg, neki szóló, célzott nevelőmunkával végezze a pedagógus

 az óvónő a különböző fejlődési állapotoknak megfelelő segítésre konkrétan tervezze a tevékenységeket és részképességet, fejlesztő feladatát

 az IPR-en belül az óvoda feladata az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tétele

Tevékenységi formák:

 DIFFER mérés

4-5 éves korcsoportban és 5 éves kortól minden tanévben május hónapban.

 Egyéni fejlesztési terv készítése

 A felmérés eredményei alapján történő fejlesztés

 Az óvónők és a tanítók folyamatos kapcsolattartása

Az óvodából az iskolába való átmenet segítésének tevékenységei

Diagnosztikus vizsgálat rendje

(DIFER) 4-5 éves korcsoportban és 5 éves kortól minden tanév végén mérés.

A hospitálások rendje az óvoda nagycsoportos és az első osztályos nevelői közt

 Negyedévente egy alkalommal az elsős és nagycsoportos nevelők hospitálnak egymásnál.

 A tanév első hetében a nagycsoportos óvónő a b. osztályos gyermekekkel átkíséri az iskolába a gyerekeket. Együtt a tanítónővel közösen segítik az iskola első osztályában történő beszoktatását (utasításkészlet megismerésével, játékos tevékenységek hangsúlyozásával)

 közös programok szervezése (nagycsoport – 1. osztály)

Halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése

A differenciálás olyan pedagógiai szemlélet és gyakorlat, amely a különbözőségekhez való illeszkedést valósítja meg. Nem életkorhoz igazodást jelent, hanem az adott gyermekcsoportban fellelhető fejlődési szintekhez, eltérésekhez való alkalmazkodást.

Tevékenységi alapelvek:

Legyen lehetősége a gyermeknek a döntésre és választásra

A szabad játékban az önkéntesség biztosítása

A differenciálás többszintű biztosítása

Tevékenységi módszerek:

 a gyermekek egyénenkénti megismerése

 folyamatos megfigyelése

 produktumainak elemzése

 közös beszélgetések

 egyéni munka –részképességek fejlesztése

 mikro csoportos munka –tapasztalatok kiegészítése, biztonságérzet fokozása

 nagy csoportban folyó tevékenységek-választási lehetőség biztosítása tartalomban, eszközben, feladatban

 kooperatív technikák alkalmazása

2. Nemzetiségi nevelés - oktatás az óvodában

A Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda Bölcsődében az alábbi nemzetiségi nevelés valósul meg:

 nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja

 magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.

2.1. Beás nemzetiségi nevelés:

A kisebbségi óvodai nevelés az egységes nevelési rendszerünk része, amely a 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelettel kiadott, majd a 255/2009. (XI.20.) Korm. Rendelettel módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával összhangban valósítjuk meg a sajátos célkitűzéseket és feladatokat.

Nevelőtestület fogadja el a módosított nevelés programot, melyet a szülők közössége véleményez és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat gyakorolja egyetértési jogát.

A cigánygyerekek óvodai nevelése magyar nyelven folyik cigány kulturális nevelés keretében.

A beás nyelvoktatás az óvoda 4-5 éves korcsoportjától heti egy alkalommal a szülők igényei alapján történik

Alapelvek:

 az egyenlő hozzáférés biztosítása;

 az etnikai gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása;

 a gyermeket –mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg;

 a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak

Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integrációt.

Cél és feladat meghatározás

A cigánygyermekek nevelése 3 éves kortól kezdődően életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően a kultúrájuk és hagyományaik megismerését, elsajátítását, átörökítését és fejlesztését célozza meg- igényeik szerint. Rendszeres óvodábajárás mellett iskolaéretten, örömmel várják az iskolakezdést.

A cigánygyermekek óvodai nevelése a magyar gyermekekkel együtt valósuljon meg oly módon, hogy az egyéni sajátosságok mellett az eltérő fejlődési ütem figyelembe

vétele érvényesüljön az óvodai program feladatrendszerében, ill. a sajátos fejlesztési program keretében.

Alapelveink:

 a szocializáció biztosításával közösségi, társas, érzelmi kapcsolatrendszerben biztonságos, derűs, családias légkörben fejlődjék a gyermek,

 hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása;

 a másság elfogadása melletti személyiségfejlesztés;

 a cigánygyermekek védelme, érdekeik figyelembe vétele;

 a cigánycsaládok támogatása, a család funkciójának erősítése, beilleszkedésük elősegítése.

 ismerjék meg sajátos kultúrából adódó másságot a harmonikus személyiség fejlődése érdekében

 erősítse a kissebségi identitástudatukat

 fogadják el a másságot

 használják, a beás nyelvet

 ismerjék meg néphagyományaikat, szokásaikat

 tudatosodjék a pozitív énképe, önérvényesítő képessége

 jutassa kifejezésre saját szükségleteit

 jellemezze a tisztaság igénye

 legyen önálló az önkiszolgálásban, önmaga ellátásában

 érzelmileg legyen alkalmas az iskolai életmódra: várja, akarja, érdeklődjön

Az óvónők naplót vezetnek a foglalkozásokról, csoportnaplóban is rögzítik a nevelés tartalmát, feladatát, külön egyéni fejlesztési terv készül a visszamaradt tanköteles és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében.

Minden nevelési év elején a szülőktől írásos nyilatkozatot kérünk a kiegészítő normatív támogatás igényléséhez – cigány kultúraápolás, hagyományok átörökítése differenciált foglalkoztatás tekintetében.

Minden gyermekről személyiségnaplót vezetünk, mérést folytatunk. Az óvodavezető negyedévenként, ill. havonta ellenőrzi a folyamatos, rendszeres naprakész naplóvezetést.

Feladataink:

 már 3 éves kortól óvodai ellátásban részesüljenek,

 érzelmi biztonság megteremtése,

 a családból az óvodába való átmenet segítése,

 a magyar nyelven folyó óvodai nevelés, kommunikáció teljessé tétele,

 rendszeresen járjanak óvodába,

 az óvodai napirend, szokások megismertetése, elfogadása, szükségleteik maximális figyelembe vétele mellett,

 az egészséges életmódra való nevelés kiemelt, hangsúlyos kezelése,

 gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlődés segítése, fejlesztés megvalósítása a különböző tevékenységi formákban,

 gyermek- és családvédelem feladatainak megvalósítása (a gyermek a családban nevelkedjék, szükségleteihez igazodó nevelés, személyiségfejlődés biztosítása, hatékony együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal)

 váljon értékükké az önzetlenség, az együttérzés, segítőkészség, a munkaszeretet, az igazmondás és a becsületesség,

 kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) gyűjtött és választott tematika beépítése a projektrendszerbe.

Az óvodai nevelés megszervezése

A cigány nemzetiségi óvodai nevelés a gyermekek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

A cigány és magyar gyermekek együttes integrált nevelése valósul meg homogén ill. heterogén szervezésű.

Mindez segíti egymás megismerését, elfogadását, az eltérő kultúrák, hagyományok által.

Ez a megállapításunk összhangban van a Roma Nemzetiségi Önkormányzat állásfoglalásával.

Az óvodai nevelőmunkát kiegészíti a családdal történő együttműködés, a szülőbevonás, a projektekbe való bevonással egyaránt. Emellett a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés kiemelt: hagyományápolás, kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

A kisebbségi óvodai nevelés formái

Tevékenységi formáinkban a tartalomhoz igazítva felhasználjuk a kisebbségi irodalmi, zenei (művészeti), szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Feladatunk a hagyományok, szokások továbbörökítése, az önazonosság megalapozása, fejlesztése.

Formáját tekintve; egyéni vagy mikro csoportos formában szervezzük az alkalmakat. Minden érdeklődő kisgyermek részt vehet kortól függetlenül. Heti 1 alkalommal kötelező szervezni ilyen jellegű tevékenységet.

A műveltségtartalmakban rendszeresen beépítésre kerülnek az adott kulturális, népi, hagyományos elemek, illetve az egyéb tevékenységekbe beépített feladatok.

A cigány kultúra, művészetek, hagyományok értékei a tevékenységi formákban, műveltségtartalmakban hangsúlyosabban szerepelnek. A cigány kisebbségi nevelés eredményeként oly módon készítjük fel a gyerekeket a sikeres iskolakezdésre, hogy

tudatosan építünk a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre, hasonlóságokra.

Játék

Alapvető feladatunk a szabadjáték, játszás örömének biztosítása, a játékeszközök és szabályok megismertetése a gyermekekkel. Felhasználjuk a tárgyi kultúra értékeit, a cigány játékokat.

Egyéni érdeklődésüknek megfelelő játékeszközök biztosítása mellett, derűs, családias légkörben egyénileg vagy együttesen játszanak, melyhez otthoni élményeik felhasználása mellett az óvodai közös élmények a játéktartalom bővítését, fejlesztését szolgálja. Legyen lehetőségük kedvenc játékeszközükkel nyugodt körülmények közé elvonulni, kuckózni.

Vers, mese

Mivel az itt élő cigánycsaládok nem beszélik anyanyelvüket, így az ilyen jellegű oktatást nem igénylik.

Szükséges az irodalmi kultúra értékeinek megismertetése, továbbörökítése, a tartalmakba az irodalmi értékek beépítése.

Legyenek a cigánygyerekek büszkék kultúrájukra, kiemelkedő művész vagy politikus személyére. Nagyfokú szereplési vágyuk kielégítésére a drámajátékokat, dramatizálást (színjátszást) és a bábozást kiemelten támogatjuk. Biztosított számukra a beöltözés-átváltozás lehetősége.

Ének, zene, énekes játék

Biztosítjuk a kultúrájukból eredő nagyfokú muzikalitáshoz az eszközöket: dob, bot, csörgődob, cintányér. A CD-lejátszó a csoportszobában lehetővé teszi tudásuk, készségeik gyakorlását.

Fontos a cigánygyerekek zene iránti szeretetének elmélyítése, a ritmikus, szép testmozgás (tánclépések) gyakorlása, a kultúrájuk ápolása (dalok, mondókák). Fontos a Magoncka autentikus tánccsoport működésének fenntartása.

A kiemelkedő képességű gyermekekkel egyéni fejlesztés formájában történik a tehetséggondozás. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek kisebbségi hovatartozását.

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Feladatunk a vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág megjelenésének segítése, támogatása a sokféle kifejezési eszköz által, a mindennapokban. Óvónői minta, modelladás, segítés, ösztönzés hatására fűzzenek, varrjanak, fessenek, mintázzanak, szőjenek, fonjanak, ismerjenek meg változatos technikákat. Legyenek büszkék élénk színes munkáikra, produktumaikra. Sor kerül kiállítások szervezésére, pályázati munkák beküldésére.

Mozgás

A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítéséhez kedvező az óvoda nagyméretű, füves fás, mozgásfejlesztő játékokkal teli udvara és a tornaszoba. Fontos a mozgás összerendezettségének alakítása, a nagymozgások és kismozgások fejlesztése a mozgáskoordináció miatt.

Az óvodában biztosított tornafelszerelések felhasználásával szeressenek mozogni a gyerekek szabadon, zenére, egyedül és közösen. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a cigány tánckultúra megismertetése (tánclépések, táncelemek).

A külső világ tevékeny megismerése

A gyermekek tudása a praktikumon alapul, ezért lehetőséget kell biztosítanunk, hogy kötetlen formában bármikor számláljanak, kártyázzanak, kísérletezzenek, tegyenek felfedezéseket - s ez által fejlődjenek gondolkodási műveleteik.

Megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása mellett spontán és szervezett ismeret- és tapasztalatszerzésben az óvónő feladatai:

 a gyermekek élményanyagának megismerése, s az ezen alapuló igényeik kielégítése,

 tevékenység során minél több gyakorlati tapasztalathoz kell juttatni őket,

 minta-, modelladás;

Munka jellegű tevékenységek

E területen meghatározó a gyermekeknél az otthoni praktikus munkamegosztás (főzés, segítés az előkészületekben, kisebb testvér felügyelete, öltöztetése, ellátása). Utánzás alapján motiválás: önkiszolgálás mellett később mások ellátására, naposi munkára, felelősi munkára, kerti munkára ösztönzés.

Fontos feladatunk igényszintjük növelése, különösen a tisztaság-ápoltság terén.

A követendő és a közvetítő az óvónő. A munkafolyamatok szervezésében a fokozatosság és a rendszeresség elve érvényesüljön.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A cigánygyermekek tanulási folyamata az utánzásra, modellkövetésre épül, melynek alapja az érzelmi kötődés.

A folyamat szervezésénél biztosított a gyermek számára a választási lehetőség a tevékenységek között. A mikrocsoportos ill. egyéni foglalkoztatási forma hozzájárul a gyermek egyéni fejlődési, fejlesztési üteméhez, ill. ehhez igazított. A többféle élmény-, ismeret-, tapasztalatszerzési lehetőség biztosított a tevékenységi központokban.

A projektrendszerben a gyermek érdeklődése, irányultsága, sikerei meghatározóak. Elsődleges a közvetlen gyakorlati ismeret- és tapasztalatszerzés, fokozatosan juttatjuk el őket a képszerű ill. verbális gondolkodás szintjére.

6 -7 éves korra a családdal való együttműködés folytán alakuljanak ki az iskolai élet megkezdéséhez szükséges képességek: a testi, lelki és szociális területen egyaránt.

A fejlesztés módjai, lehetőségei:

Csoporton belül

(óvónők)

 A Cigány nemzetiségi óvodai program tevékenységrendszere

 mikrocsoportos, egyéni foglakozás formájában

 projektrendszerű tanulási folyamatban

 választási, döntési lehetőség biztosítása mellett az érdeklődési kör szerint

 a csoportban rendelkezésre álló szakmai eszközök, játékeszközök, manipulációs eszközök segítségével

Felzárkóztató és tehetséggondozás

Kihasználjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, s a térségünkben lebonyolításra

kerülő roma kultúrával kapcsolatos rendezvényeken részt veszünk. Többek között

sikerrel szerepeltünk az elmúlt években lebonyolított cigány vers- és mesemondó,valamint táncversenyeken. Ezen feladatok során nagyon fontos a személyes kapcsolat nemcsak a gyermekek, hanem a pedagógus és a gyermekek, s a szülők között is, hiszen ez az együttműködés alapja.

A gyermekekkel egyénileg, és csoportosan is foglakozunk, figyelemmel kísérjük egyéniségüket.

Kapcsolatok és együttműködések

Az óvoda és a család együttműködése

Óvodai programunk, nevelési feladataink megvalósításának fontos feltétele a bizalomra épülő együttműködés a családdal. Ez a tény a cigánycsaládok esetén még hangsúlyosabb eltérő kultúrájuk, életmódjuk, életvitelük miatt. Az óvodapedagógusok maximálisan vegyék figyelembe ezt, és érvényesítsék az integrációs gyakorlatot, a segítségnyújtás mindig legyen családhoz mért.

Mindenképpen a gyermekek személyiségfejlődését elősegítő együttműködés szükséges. E kapcsolatrendszerben legyen kezdeményező az óvoda. Legyen rendszeres a családlátogatás. Minden új gyereknél év elején, segítség, probléma esetén többször egy évben.

A Cigány Nemzetiségi Program rendszerében kiemelt a család bevonása az óvodai életbe ill. a családgondozás, szociális munka, ezt tekintjük alapnak feladatvégrehajtásunk során. Az együttműködés formáit a fenti program részletesen tartalmazza.

Az óvoda kapcsolatai

A kapcsolatok kialakulásában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

A cigány gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében kiemelt kapcsolatot tartunk fönn a fenti intézményeken kívül speciális, a családokat is segítő önkormányzati és egyéb társadalmi szervezetekkel. (Gyulajért Alapítvány, Máltai Szeretetszolgálat)

Különösen kiemelt számunkra A közoktatásról szóló törvény hátrányos megkülönböztetésről szóló rendeletei. Kerüljük a diszkrimináció, a pozitív diszkrimináció minden formáját, küzdünk az előítéletesség ellen úgy, hogy szakmai eredményeinkkel ismertetjük meg a szülőket.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A cigány nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekre is ugyanúgy vonatkoznak a helyi nevelési programban megfogalmazottak „fejlődés jellemzői az óvodáskor végére”.

Kiemelt a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredménye:

 a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája iránt

 életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja elmondani, alkalmazni

 tudjon tájékozódni a beszéd és élethelyzetekben

 ismerjen a kisebbség, az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat

 ismerkedjen meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel, tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

2.2. Német nemzetiségi Program

Célja:

A gyermekek örömmel vegyenek részt a német nyelvű kezdeményezéseken, érdeklődésüket és figyelmüket felkelteni, fenntartani a német nyelvre jellemző fonetikai sajátosságokra.

Az óvoda - bölcsődés korú gyermek nyelvi sajátosságai

Az egészségesen fejlődő gyermek nyitott a külvilág felé, minden apró mozzanatát magába szívja.

Az óvodás gyermek a tankötelezettség megkezdéséig tudattalanul elsajátítja a környezetében élő felnőttek nyelvhasználatát. Szókincse egyre gazdagabb, képes kifejezni gondolatait, véleményt mond. Kommunikációja fonetikai, nyelvtani formálódása szorosan összefügg értelmi fejlődésével. Konkrét világában megjelennek az absztrakt dolgok is. Mindez maga után vonja az egyre aktívabb és kifinomultabb kommunikációt.

A gyermek egyre többet szeretne tudni az őt körülvevő világról, amelyben számára elsődleges mintát a környezetében élő felnőttek szolgáltatják. Az optimális fejlődés alapvető feltétele az érzelmi biztonság. Kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben a gyermek nagyon fogékony a ritmus, a dallam iránt. A nyelvi nevelés csak cselekvéshez kötötten valósulhat meg, amelyben a gyermek természetes módon utánoz és egyre aktívabban vesz részt.

Hisszük, hogy ez az életkor a legoptimálisabb a kétnyelvű nevelés megvalósításához.

A német nemzetiségi nevelés feladatai:

 A kisebbségi nyelv nem elvontan, hanem a gyermek személyiségfejlődésének természetes aspektusaként jelenik meg az óvodai nevelésben.

 A nemzetiségi nyelv használata hozzájárul a környező világ minél gazdagabb megismeréséhez.

 A kézség fejlesztés a gyermek életkori és egyéni sajátosságaiból indul ki.

 Differenciált, egyéni képességeket kibontakoztató nevelésre orientálódunk, lehetőséget biztosítva az eltérő képességekből adódó hátrányok pótlására.

 A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelünk. Társas kapcsolataikat pozitívan befolyásoljuk.

 Megalapozzuk a csoport szokásrendszerét, természetes, érzelmi- biztonságot nyújtó légkört alakítunk ki.

 Formáljuk gondolkodásukat, elősegítjük értelmi fejlődésüket.

 Tiszteletben tartjuk a szülők szemléletét, etnikai hovatartozását, kívánságait.

 A magyar anyanyelvű gyermekeknek lehetőséget biztosítunk a kisebbség nyelvi kultúrájának megismeréséhez, a nyelvtanulás iránti kedv felkeltéséhez.

 Erősítjük az identitástudatot, más kultúrák elfogadását, tiszteletét.

 Természetes, gyermek közeli szituációkon keresztül ismerkednek a gyerekek a nemzetiségi nyelvvel.

 A legfontosabb tevékenységi forma a játék, a tevékenységhez kötött ismeretátadás.

 Az óvodás gyermek életkori sajátosságai lehetővé teszik a német nyelvvel történő kötetlen ismerkedést, célunk az élménybiztosítás, örömszerzés.

 A nemzetiségi nevelés személyhez kötött, az óvodapedagógus teljes személyiségével mintát nyújt, értéket közvetít.

Speciális feladataink:

 A kisebbségi nyelv- és kultúra ápolása.

 A gyermek sokoldalú személyiségfejlesztése, élménybiztosítás.

 A gyermek beszédkészségének,- képességének fejlesztése.

 A grammatikailag, fonetikailag helyes beszéd megalapozása.

 Biztos szókincs kialakítása.

 Identitástudat megalapozása.

 Nyelvtanulás iránti kedv felkeltése.

Céljaink megvalósításának során az óvónő mintaértékű a gyermek számára. A megismertetés első fázisában a gyerekek nyelvi hiányosságai miatt csak az utánzásra építhet. Példát mutat, felismeri a spontán helyzeteket, a kisebbségi nyelv minél gyakoribb használatára törekszik. Ismeri a gyerekek nyelvi fejlettségi szintjét, ehhez igazodva határozza meg rövid és hosszú távú célkitűzéseit. Kapcsolata a gyerekekkel bizalomra, szeretetre épül. Ismeri a helyi hagyományokat, segíti a kulturális örökség megóvását. Feladatait a gyermekek egyéni sajátosságai mellett, a vegyes csoport összetétele, létszáma, a korosztályok aránya és korábbi ismeretei határozzák meg. Éves munkatervének összeállításakor figyelembe veszi az elmúlt nevelési év tapasztalatait, eredményeit, a gyermekek fejlettségi szintjét.

Az óvodapedagógus teljes személyiségével, kisebbségi nyelvi ismereteivel egész nap értéket közvetít a gyermekek felé.

Helyi sajátosságokból adódó nevelési feladatok:

Óvodánkban a gyermekek egynyelvűek. Családjaikban általában a nagyszülők használják aktívan anyanyelvüket. A szülők nyitottak, érdeklődőek nevelési koncepciónk iránt. Az óvoda tiszteletben tartja a családban megkezdett nevelést, elősegíti a kisebbségi nyelv ápolását.

Óvodai csoportjainkban a gyermekek már óvodába lépéstől ismerkednek a kisebbségi nyelvvel.

A fordítás nélküli, egynyelvű szituációkba a gyerekek fokozatosan kapcsolódnak be, a passzív megfigyeléstől eljutnak az aktív kommunikációig. A gyerekek különböző szociális hátérrel kerülnek be az óvodába. A hátrányos helyzetű, eltérő ütemben fejlődő gyermekek számára lehetőséget teremtünk a felzárkóztatásra, segítjük beilleszkedésüket. Támogatjuk a tehetséggondozást, együttműködünk a szülőkkel.

A nemzetiségi nevelés kritériumai:

Értéket közvetíteni csak biztonságos, szeretetteljes környezetben tudunk, ahol a gyermek és óvodapedagógus kapcsolata bizalomra, elfogadásra, tiszteletre épül.

A gyermek ismereteiből indulunk ki, ezért a magyar nyelven történő előkészítés, feldolgozás meghatározó a nevelési folyamat során.

Az alapismeretek rögzüléséhez változatos, élménydús gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A kisebbségi nyelvi nevelés, évről-évre folyamatosan bővítve és gazdagítva jelenik meg a gyermekek életében. Az együtt játszás öröme, a felnőtt példamutatása, a nagyobb társak utánzása a nemzetiségi kultúra közvetítésében fontos szerepet tölt be óvodánkban.

A témák minden esetben a gyermek természetes tapasztalási területeihez kötöttek. Az éves tervek a gyermek egyéni sajátosságai, valamint a csoport összetételéhez, fejlettségi szintjéhez igazodva készülnek el. A nevelés során kihasználjuk a vegyes korcsoport nyújtotta előnyöket. A nagyobb gyermek szintén mintát nyújt kisebb társainak, az eltérő képességű gyermekeket is sikerhez, örömhöz juttatjuk.

Feladataink megvalósításának alapvető színtere a játék. Természetes szituációkon keresztül, változatos módszerekkel közvetítjük a kisebbségi nyelvet, kultúrát, helyi, kistelepülési értékeket. A nagyobb gyermekek versengésének, szereplési vágyának szintén fontos motivációs hatása van.

Az alapszókincs és a nyelvtanilag, - fonetikailag helyes kommunikáció kialakítása utánzásra épül, a gyermek önkéntelenül, észrevétlenül sajátítja el a számára új ismereteket.

Módszertani feladataink:

A kommunikációs szituációban a gyermek a partnerünk. Harmonikus légkör kialakításával alapozzuk meg a nyelvi tartalmak közvetítését. A gyermeket életkori sajátosságainak megfelelő módon motiváljuk és aktivitásra késztetjük a kommunikációs helyzetben. A gyermeket érzelmei erőteljesen befolyásolják, ezért minél természetesebb módon, kötetlenül, pozitív mintanyújtással készítjük elő a kisebbségi kultúra elfogadására, megszerettetésére.

Az aktuális témaköröket változatos módszerekkel, szemléltetőeszközökkel dolgozzuk fel. A gyermek közlései, reakciói visszajelzés értékűek. Csoportszokásokat, hagyományokat alakítunk ki, amelybe kezdettől fogva bevonjuk az óvodásokat.

A játék alapelv. Lehetőséget nyújt a teljes közvetítési folyamat minden lépésének megvalósításához. A természetes nyelvi szituációban a gyermek kötetlenül, oldottan vesz részt, valamennyi érzékszervét használja az ismeretszerzéshez, rögzítéshez, felelevenítéshez.

Az ismeretek bővítésének alapfeltétele a gyermek aktuális fejlettségi szintje.

Az óvodapedagógus közvetlen irányítását fokozatosan felváltja a közvetett irányítás, lehetőséget teremt a gyermekek egymás közötti kommunikációjához.

Érdekes, változatos gyakoroltatási helyzeteket teremtünk, a szavak teljes nyelvi környezetben rögzülnek. A hang, a dallam, a ritmus segíti a megszilárdítást, fenntartja az érdeklődést. A kifejezések, tőmondatok, szójátékok bevésése észrevétlenül történik. A naponta alkalmazott ritmusokat, cselekvéshez kötött nyelvi kifejezésmódokat könnyedén elsajátítják a gyerekek.

Éves munkatervünkben az évszakokhoz, ünnepekhez, jeles napokhoz, valamint a település hagyományaihoz igazítjuk a német nyelv megismertetését.

Az életkori sajátosságokból kiinduló feladataink

Pári tagóvodánk- ahol a német nemzetiségi nevelés folyik- egy csoportos egységes óvoda- bölcsődeként működik. 2 éves kortól fogadnak gyermeket. Az osztatlan csoport a legkisebbeket sem zárja ki a kötetlen foglalkozásokból, de valójában a középső és nagycsoportosok magyar és német ütemterv anyaga kapcsolódik össze. Mindig a magyar nyelvű foglalkozás megelőzi a német nyelvű foglalkozást. A fokozatosan bővülő nyelvi gyakorlatokat rendszeres gyakorlással sajátítják el a gyermekek.

4-5 éves gyermek:

 a szókincs megszilárdítása, folyamatos bővítése,

 kommunikációs készség fejlesztése természetes nyelvi szituációkban,

 a nyelvtanilag, fonetikailag helyes beszéd megalapozása,

 kisebbségi kultúra ápolása,

 élménybiztosítás az identitástudat alakításához.

A kiscsoportos életkorban megkezdett kétnyelvű nevelés folyamatosságára építünk.

Minél többször hallja, annál biztosabban rögzül a gyermek ismerete. Értelmi, szociális fejlődése lehetővé teszi a nyelvi tartalmak elmélyítését, bővítését. Testi fejlődése gazdagabb gyakoroltatási lehetőségeket nyújt. Érzelmileg kiegyensúlyozott, nyugodt környezetben erősítjük a csoport összetartozását. Felelevenítjük élményeinket, ismétlünk. A gyerekek és a csoport fejlettségi szintjéből kiindulva fokozatosan bővítjük tapasztalataikat. Természetes nyelvi szituációkban, kezdeményezésekben egyre aktívabban bevonjuk a gyerekeket. Figyelembe vesszük érdeklődési körüket. Differenciáltan, a különbözőségeket szem előtt tartva fejlesztünk. Ügyelünk az ellenőrzésre, hibajavításra. Törekszünk a helyes kiejtés gyakoroltatására.

A gyerekek folyamatos motivációját változatos tevékenységen keresztül tartjuk fenn. A mondatalkotás bővül, egyszerű párbeszédben vesznek részt. A mesék hosszabbak, elvont elemek is megjelennek. Dramatizálásba vonjuk be őket, bábozhatnak. Ismerkednek hangszerekkel, fejlesztjük zenei készségeiket, gyermekdalokat, énekes játékokat, zenés táncokat sajátítanak el. A gyermeki tevékenységek közben kötetlenül alkalmazzuk a német nyelvi ismereteket. Improvizálunk, utánzunk, versengünk.

A fejlődés jellemzői:

Amilyen gyakran lehet, egynyelvű párbeszédben vesznek részt. Képesek szavakat összekapcsolni, mondatmodelleket, szófordulatokat felidézni, alkalmazni. Szívesen játszanak és jól érzik magukat kisebbségi nyelvi közegben. Kérdéseket válaszolnak

meg, egyszerű játékos utasításokat hajtanak végre. Verselnek, mondókáznak. Fokozatosan alkalmassá válnak a tartalmi jelentéseket cselekvéssel összekötni. Dramatizálnak, báboznak. Próbálkoznak önálló énekléssel. Új körjátékokkal, dalokkal ismerkednek meg. Szabad játék során alkalmazzák ismereteiket. Mozgás, torna során már képesek önállóan felidézni mozgásformákat, az óvónő bemutatására új ismeret közlésénél van szükség. Ebben az életkorban a főnevek mellett számos igét, melléknevet, számnevet, kötőszót ismernek. Alkalmazkodnak egymáshoz, erősödik az összetartozás, a „mi” tudat. Képesek kitartóan tevékenykedni.

A gyerekek kb.: 70 szót és szófordulatot sajátítanak el.

Szókincsbővítés:

 szavak az óvoda életéből (személyek, társai jele, szokások, tevékenységek),

 aktívan használja az udvariassági és köszönési formákat,

 megnevezi családtagjait,

 tapasztalatokat szerez az évszakokról, sajátosságaikról, öltözködésről, természet változásairól, szépségéről,

 ismeri és megnevezi fő testrészeit és funkcióját,

 megnevez és elkülönít élőlényeket a növény,- és állatvilágból,

 színeket különböztet meg, számlál 6-ig,

 ünnepekhez kötődő kifejezéseket ismernek.

Nagycsoportos korú gyermek:

 a szókincs elmélyítése, gazdagítása,

 beszédkészség fejlesztése, kommunikációba történő aktív bevonás,

 a nyelvtanulás iránti kedv felkeltése,

 az identitástudat megalapozása,

 élménybiztosítás, a szűkebb kulturális örökség megismerése, szeretete.

A nagycsoportos életkorban ismét visszatérnek a témakörök, de a gyerekek aktív részvételével. Szókincsük lehetővé teszi a változatos nyelvi szituációk teremtését. Megjelenik a szándékos figyelem, bevésés.

A versengés, az önálló szereplési vágy motiváló hatása mellett, az ismeretek rögzítését, a kiejtés gyakoroltatását és az ellenőrzést is segíti.

Vegyes korcsoportunkban a német nyelvű élményeket a gyerekek együtt élik meg. A közös játék, a társas kapcsolatok formálódása, a nyitottság és tolerancia, vezető szerepet töltenek be a német nyelvű nevelésben. Esélyt adunk a felzárkózásra, a lassabb ütemben fejlődő gyerekeknek több gyakorlási lehetőséget nyújtunk. Nem az ismeretek mennyisége a fontos!

A nagyobbak szívesen táncolnak népviseleti ruhában, kedvelik az ügyességi játékokat, felhívjuk figyelmüket tárgyi örökségünk szépségére. A zene, a mese gazdagodik, színesedik, esztétikai élményt nyújt. Szituációkat teremtünk, ahol ismereteiket szabadon alkalmazhatják.

A fejlődés jellemzői:

Az értelmi fejlődés egyre tudatosabb nyelvhasználatot tesz lehetővé. Aktívan részt vesznek a kommunikációban, próbálkoznak az önálló beszéddel. Játék közben törekednek az egynyelvűségre. Biztos szókinccsel rendelkezik. Helyesen ejti a szavakat, a megfelelő nyelvi környezetben alkalmazza. Próbálkozik 1-2 szavas mondatalkotással. Kérdéseket válaszol meg. Önállóan számlál 10-ig, szókincse tovább gazdagodik az eddigi szófajokkal, de névelők, névutók, névmások, határozószók is megjelennek kommunikációjában.

Szívesen vesz részt német nyelvű játékokban, kezdeményez. Partnereit tiszteli, szereti. Példát mutat kisebb társainak, együttműködik. A szabályokat, csoportnormákat, szokásokat ismeri, betartja. A megismerésben aktívan részt vesz. Felidézi az elsajátított ismereteket, képes önálló feladat végrehajtásra. Szociális érettsége révén igényli az összedolgozást, kitartó.

Dramatizál, szerepet játszik, bekapcsolódik a mesélésbe. Képes önálló versmondásra. Az egyszerű, néhány soros mondókák mellett, különböző témakörökhöz kapcsolódó irodalmi alkotásokat ismer. Népzenei alkotásokat hallgat, népzenére csoportosan táncol. Körjátékban szerepet vállal, betartja a szabályokat. Tevékenység közben oldott. Dallamos, összetettebb ritmusú dalokat is énekel. Szereti, örömét leli kisebbségi nyelvi környezetben. Identitástudata erősödik. Becsüli a megismert tárgyi és kulturális örökséget. Kötődik óvodájához. Tájékozódik szűkebb környezetében, rácsodálkozik szépségére.

A gyerekek kb.: 100 szót és szóösszetételt ismernek.

Szókincsük témakörei:

 élet és tevékenységek az óvodában, személyek a csoportban,

 a család,

 testünk, testrészek, érzékszervek, testápolás,

 évszakok, sajátosságaik, szépsége, megóvása,

 napszakok, napirend,

 természeti környezet, növény és állatvilág, termények, gyümölcsök,

 különböző közlekedési eszközök,

 élelmiszerek, étkez

 tárgyi környezet,

 lakóhelyünk és környéke.

Hagyományaink az óvodában

A nemzetiségi hagyományok ápolása szerves részét képezi településünk kulturális életének. A népzene, néptánc megóvása, átörökítése hosszú évtizedeket ölel fel. A nemzetiségi és kulturális rendezvények elengedhetetlen elemei.

 Szüreti felvonulás a faluban. szept.29./tánc, mondóka/

 Mikulás-karácsony,/téli versikék, mondókák, a templomban német betlehemes játék, karácsonyi dalocskák/

 Anyák napja, Pünkösdi fesztivál /hagyományőrző gyermektáncok, mondókák, versek/

 Évzáró /mesejelenet, táncok, versek, játékok bemutatása a szülőknek német nyelven/

Az év közben érkező német támogatóink, vendégeink köszöntése rövid műsorral.

A németkultúra népi eredetű megismerésével a hagyományok ápolása válik lehetővé a gyermekek számára.

Az óvodában fellelhető tárgyi emlékeken kívül településeinken számos örökséget megfigyelhetnek a gyerekek (épület, bútor, eszközök, emléktárgyak, népviselet). Az intézmény belső elrendezése is a nemzetiségi jelleget sugallja, a gyerekek naponta találkoznak vele (festmény, népviseleti darabok, használati eszközök).

Identitásuk formálását német kisebbségi táncokkal, népviseleti ruhákkal, a népzene megszerettetésével is segítjük.

A gyermekek nyelvi ismereteit a térségre jellemző nyelvjárással gazdagítjuk (mondókák, dalok). Tapasztalataikat minél több természetes környezetükben fellelhető anyagokkal színesítjük, pl. csuhébaba, fajátékok, terményfűzések stb.

Megvalósítás módja:

Kötetlen formában történik, szinte az egész nap folyamán kétnyelvű foglalkozás- vezetéssel. A német nyelvi gyakorlatokból egy egységes metakommunikáció kialakítására van szükség annak érdekében, hogy a gyermekek napról- napra többet értsenek.

Erre nagyon jó példa a mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósítása. Minden németül elhangzó utasítást, szakkifejezést – mivel ezek mindig cselekvéssel párosulnak-, mutogatással kísér az óvónő. Ebből alakul ki később a gyermek passzív szókészlete, megérti a szükséges utasításokat mutogatás nélkül is.

Fontos a feladatok, a módszerek megvalósítása érdekében:

 élményszerű anyag birtokába juttatni a gyermekeket

 az új szavakat a már megismert szószerkezetekben alkalmazni

 a nap folyamán minden kínálkozó alkalmat megragadni /akár a gondozási tevékenységek közben is/ játék közben, a német nyelv és a helyes kiejtés gyakorlása.

 adifferenciált és egyéni bánásmód módszerével a gyermekeket a helyes fonetikai és nyelvtani beszédre ösztönözni

 ehhez nagyon fontos az óvónő alapos, példaszerű nyelvtudása

 óvodánkban a gyermekek szókincsének bővítéséhez a szóanyagot a közvetlen környezetükből igyekszem meríteni. Ehhez felkutattam népi versikéket, mondókákat,dalokat, dalos játékokat, táncokat,meséket stb.

 az anyagot sok játékos elemmel, az életkori sajátosságoknak megfelelő szabályokkal közvetítem.

 A feldolgozás hatékonysága érdekében sok szemléltetőeszközt használok és a gyermek fő tevékenységi formájába - a játékba-illesztem.

 Éves ütemterv, havi lebontásban. A nyelvoktatás igyekszik párhuzamosan haladni az óvodai nevelés programjával.

3. A sajátos nevelésű gyerekek óvodai nevelése

Sajátos nevelési igény fogalma:

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján:

 Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, s megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki:

 Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető

 Mozgássérült gyermek képes legyen legalább segédeszközzel helyváltoztatásra, segítséggel önellátásra, szobatiszta legyen, képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni.

 Beszédfogyatékos gyermek képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni.

 Értelmi sérült gyermek tanítható, fejleszthető legyen az óvodai csoportban

 Autisztikus, pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott gyermek alkalmas legyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát vagy társait.

Az SNI-s gyermek integrációjának általános elvei:

 Az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja

 A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösség támogatva segíti

 Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt

 A óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét.

 A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.

Az integráció nem megvalósítható, ha káros hatása van a SNI gyerekre, a csoportra, a nevelőkre:

 Ha nem szolgálja a SNI gyerek fejlődését, szükségleteinek kielégítését.

 Ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttélés kialakítása a gyerekek között.

 Ha a pedagógus testi-lelki terhelése túlzott.

Befogadó szemlélet alapelvei:

„Az elfogadás mércéje az, hogy valaki mennyire hajlandó a saját értékén emberszámba venni egy sérültet, s mennyire hajlandó beengedni abba a világba, amelyikben valamennyien élünk.” (Zsebe-Bíró)

 Minden gyermek speciális. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz.

 Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei.

 A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására.

 A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek.

 Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre.

 A szegregációtól az inklúzióig az integráción keresztül vezet az út.

Csoportszervezés elvei:

 Integráló csoportban maximum 15 gyerek mellett maximum 5 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk.

Eredményes integrálás személyi és tárgyi szükségletei:

 Inkluzív, befogadó környezet alkalmazottak, szülők, gyerekek részéről

 Fogyatékosság típusának megfelelő utazó gyógypedagógus

A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálásának célja:

 Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése) - óvodapedagógiai eszközökkel

 Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) – gyógypedagógiai eszközökkel

 A hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítani, újakat kialakítani

 A meglévő ép funkciókat bevonni a hiányok pótlása érdekében

 Funkciók egyensúlyát kialakítani

 Speciális segédeszközöket elfogadtatni, használatukat megtanítani

 Egyéni sikereket segítő tulajdonságokat, funkciókat fejleszteni

 Befogadóvá váljon az intézmény, lelkileg is

Az integrációs folyamatban közreműködő partnerek és feladataik:

 Szakszolgálat: diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez, folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, vizsgálja az intézményi feltételek meglétét

 Szülői lehetőség a gyermekkel részt venni vizsgálatokon és terápiás foglalkozásokon. Kötelessége a gyermek fejlődése érdekében mindent megtenni.

 Gyógypedagógus: értelmezi a SZB szakvéleményét, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyéni fejlesztést, javaslatokkal segíti az óvodapedagógus munkáját, közreműködik a szülővel való kapcsolattartásban, egyéni fejlesztési tervet készít (BNO kód esetén)

 Intézményfenntartó: helyben biztosítja az integrált nevelés feltételeit, a szakértői bizottság felé adatokat szolgáltat az integráló intézményekről

 Óvoda: A sérült kisgyermek részére is biztosítja a harmonikus, elfogadó, az eredményeket értékelő környezetet. A gyermek iránti elvárásokat az állapotának súlyosságához, jellegéhez igazítja. Terhelhetőségét biológiai állapotához, személyiségjegyeihez igazítja.

 Óvodapedagógus:

Individuális módszereket alkalmaz.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít (ha nincs BNO kód).

Foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti.

Nevelési helyzetek megoldása során alternatívákat keres.

Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.

Együttműködik a szakemberekkel, javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba.

XI. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

1. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége

Tevékenység alapelvei:

A gyermekvédelmi program célját, feladatát alapvetően meghatározza, hogy az óvodába egyre több halmozottan hátrányos, szociálisan veszélyeztetett gyermek érkezik. Ezért az intézményben gyermek-ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek –és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok munkáját.

Tevékenységi formák:

 tájékoztatja szülőket és a gyermekeket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak

 részt vesz a családlátogatásokon a veszélyeztető okok feltárása érdekében

 anyagi veszélyeztetettség esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi

 tájékozódást nyújt a szabadidős programokról

 részt vesz nevelési ill. szülői értekezleten

Feladat:

 Szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat

munkatársának személyéről, elérhetőségük idejéről, helyéről.

Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.

 Az óvónő a saját csoportjába lévő gyerekek problémáit elsősorban a családdal történő

megbeszélés során, velük együttműködve próbálja megoldani. Amennyiben e

kapcsolattartás nem hoz változást, szakember (fejlesztőpedagógus, védőnő, orvos,

pszichológus) segítségét kéri. Elhanyagolt, családi viszályok, bántalmazás esetén a

gyermeket érő káros hatások elhárítására az óvodavezető, óvodapedagógus, és a

gyermekvédelmi felelős együttesen dönt a gyermekjóléti szolgálat és a jegyző

bevonásának szükségességéről. Súlyos esetekben a gyermekjóléti szolgálat munkatársa és a jegyző védelembe vételt, családba helyezést, állami gondozásba vételre tesz javaslatot.

 A családnak a nevelésben elsődleges a szerepe, ebben az esetben az óvónő és a

gyermekvédelmi fellelős feladata a szülők segítése. Ha erőfeszítéseik nem járnak

eredménnyel, külső segítséget kell igénybe venni (önkormányzati, gyermekjóléti

szolgálat, gyermekorvos). A folyamatos információáramlás érdekében rendszeres

kapcsolatot tartanak. Az évente készülő gyermekvédelmi kimutatás tartalmazza: az

óvodába lévő hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett

gyermekek számát, a veszélyeztetettség fokát. Az óvodavezető évi két alkalommal, a

jegyzővel egyezteti azon gyermekek névsorát, akik esetében a család jogosult az

óvodáztatási támogatásra.

 A gyermekekkel kapcsolatos adatokat csak az arra illetékes személyek kezelhetik, a titoktartási kötelezettség betartásával.

 Évi 1 alkalommal települési tanácskozást tart a gyermekjóléti szolgálat, melyen részt vesz a gyermekorvos, a gyermekvédelmi felelős, a védőnő, a gyámügyi előadó, az óvodavezető és a körzeti megbízott.

Célunk:

 A gyermekek alapvető szükségleteinek a kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése.

 Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása, az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

Várható eredmény:

 Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek száma.

 Minden rászoruló időben megkapja a segítséget.

 A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal.

 Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.

 Segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

2. Az óvoda környezetvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége

„ Mi az ember a természetben? Semmi a végtelenhez képest, minden a semmihez képest. Valami a semmi és a minden közt középen.”

Pascal

Környezetvédelmi nevelés célja:

A gyermekek ismerjék meg a körbevevő természetes környezetet, figyelemmel forduljanak környezetünk növény és állatvilága felé.

Szeressék településüket, és környezetüket.

Legyenek tisztába a környezetvédelem tartalmával, fontosságával.

Lássák meg környezetük szépségét.

Vigyázzanak a környezetük szépségére, tisztaságára, óvják azt.

Környezetbarát gyerekeket nevelünk.

A kiscsoportos gyermekek ismerete még nem túl tágas, ezért sok lehetőség adódik a természetes környezet értékei és szépsége iránti pozitív beállítódás kialakítására, erősítésére. (növények, állatok szeretete, tisztelete, környezeti értékek megóvása, környezetvédelemre nevelés)

Védjék, óvják környezetüket, szeressék, értékeljék a közvetlen környezetet

A környezetvédelemre nevelés lehetőségei az óvodában

Ünnepek kihasználása:

október 4. Állatok világnapja (Assissi Szt. Ferenc halálának napja – ökológusok védőszentje: „Minden élőlény Isten teremtménye, ezért testvérei az embernek és megérdemlik a megbecsülést”)

március 22. Víz világnapja

április 22. Föld napja

május 10. Madarak és Fák napja

június környezetvédelmi világnap

Akciók: faültetés, békamentés, szemétgyűjtés, (elektromos hulladék, szelektív gyűjtés) újrahasznosítás.

Magatartásmintákkal, modellel is tudunk környezetvédelemre nevelni, élén az óvó nénivel.

Környezeti megfigyelési lehetőségek

Levegő

 Levegő és az ember kapcsolata:

 Levegő és állat kapcsolata:

 Levegő és növény kapcsolata:

Egyéb:

 hótisztaság vizsgálat

 téli csípős levegő megfigyelés, őszi ködös levegő megfigyelése, nyári száraz meleg levegő megfigyelése

Víz

 Víz és ember kapcsolata

 Víz és növény kapcsolata

 Víz és állat kapcsolata:

Egyéb:

 víztisztaság vizsgálata

 víz halmazállapota, kísérletek:

 a víz körforgása

 fagyás

 Térfogat-növekedés megfigyelésére

 Párolgás és fagyás megfigyelése

 a szennyeződés megfigyelése a csapadékok vizsgálatában

 A hó, jég, zúzmara

Közlekedés

 A járművek zajának megfigyelése a közlekedés során

 Hogyan reagálunk az erős zajokra a napi tevékenység közben és alvás után

 Utak sózása télen, ennek következményei

 Autók kipufogóinak megfigyelése

 Ablakok megfigyelése, melyik a porosabb: utcai vagy udvari

 Madarak fészkelési szokásai – hol több? út mellett vagy az erdőben?

Talaj

 talajminták vétele

 talajban élő állatok megfigyelése

Vízburok

 mi történik a a tó vizének szerves szennyeződésével

 csapadék és felszín közötti kapcsolat



3. Keltegető Kertelgető program

A program előzményei:

 A „Sorsfordító – sorsformáló” program és az iskolakert program kedvező tapasztalatai

 Helyi gazdálkodók földművelési tapasztalatai

 A saját működtetésű konyha fenntartási nehézségei

 Igény a vegyszermentes zöldségfélékre

A óvodai kertprogram lehetőségei:

 Az évszakok adta lehetőségek megfigyelése

 Tapasztalatok a növények jellemzőiről-ismerkedés a gyomnövényekkel

 Kártékony és hasznos állatok megismerése, megfigyelése

 Egyéni megfigyelések, tevékenységek

 Eszközök, szerszámok használata

 A föld szeretete, amely táplálékunk egy részét nyújtja

 Formálja a gyermekek és a szülők környezetbarát gondolkodását

 Kapcsolatot épít az intézményen kívül

 Munkára nevelés, mások munkájának megbecsülése

 Esztétikai élményt nyújt, ízlésformáló

 Felelősségtudatot alakít

Összegzés

 Az óvodában kiemelt pedagógiai feladat az egészséges életmódra nevelés. Ehhez járul hozzá „KERTELGETŐ” programunk.

 A Külső világ tevékeny megismerése mellett, mese-vers, ének-zene, vizuális és mozgásos tevékenységek is szerepet kapnak a témákhoz kapcsolódóan.

XII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A program érvényességi ideje: 5 év

A Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda- Bölcsőde pedagógiai programjának érvényessége 2013. szeptember 1.-től visszavonásig tart.

1. A Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda- Bölcsőde Pedagógiai Programját a Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda- Bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, a Szülői Munkaközösségek véleményezésével.

……………………………………………………………..Nevelőtestület részéről

…………………………………………………………….. SZMK Gyulaj

…………………………………………………………….. SZMK Pári

2. A Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda- Bölcsőde Pedagógiai Programját a fenntartó hagyja jóvá, a Német Nemzetiségi Önkormányzat (Pári) és a Roma Nemzetiségi Önkormányzatok egyetértésének kikérésével.

……………………………………………………………Fenntató részéről

……………………………………………………………RNÖ Gyulaj

……………………………………………………………RNÖ Pári

……………………………………………………………NNÖ Pári

3. A hatályba lépés napja: 2013. szeptember 1.