Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet

Vállalkozások

Műfüves Pálya

DDOP-3.1.2-12-2013-0012

Szolgáltatások

Működési Szabályzat

 

GYULAJI MAGONCKA TÁRSULT ÓVODA –BÖLCSŐDE

 

 

 

 

 

Szervezeti és Működési Szabályzata

 

Nevelőtestület elfogadta:                                 Készítette:

2012. 04.25.                                                  Kőmüves Mónika                                                                         mb. Óvodavezető

 

1 . A S z e r v e z e t i  é s  M ű k ö d é s i  S z a b á l y z a t

a z  a l á b b i  j o g s z a b á l y o k  é s  r e n d e l e t e k  a l a p j á n  k é s z ü l t .

 

Jogszabályi háttér:

 

  • 1993. évi LXXIX. Törvény (Ktv.) a közoktatásról,
  • 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
  • 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről szóló,
  • 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  2012. I. Tv. a Munka Törvénykönyve.
  • 1992. XXXIII. Tv. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló
  • 2011. CXC. évi törvény az információs önrendelkezési jogról
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről  1999. évi Törvény a nem dohányzók védelméről

1 .   H a t á l y b a l é p é s

 

Az SZMSZ határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályok megváltoznak, vagy ha a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

 

 

2 .   A z  S Z M S Z  k i t e r j e d

 

-          az intézményvezetőre

-          az intézményvezető helyettesre

-          a nevelőtestületre

-          tagintézmény vezetőre

-          gondozónőre

-          pedagógiai asszisztensre

-          a nevelőmunkát segítő dajkákra

-          az óvodába - bölcsődébe járó gyerekek közösségére

-          a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire

 

A  S z e r v e z e t i  é s  M ű k ö d é s i  S z a b á l y z a t  t a r t a l m a z z a

 

I .  Á l t a l á n o s  r e n d e l k e z é s e k

 

I I .  A z  ó v o d a  s z e r v e z e t i  f e l é p í t é s e

 

  • Vezető beosztások

 

  • A vezetők közötti feladatmegosztás, hatáskör átruházása
  • Az óvoda vezetősége, óvodatanács

 

I I I .  M ű k ö d é s  r e n d j e

  • Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók
  • A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok
  • A térítési díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések  Az óvodai felvétel rendje
  • A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje
  • A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje   Nevelőtestület és szakmai munkaközösségek működési rendje
  • A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje
  • Külső kapcsolatok rendszere, formája
  • Belső kapcsolattartás rendszere
  • Szülők, óvodapedagógusok gondozónők kapcsolattartása, a szülők tájékoztatásának formái
  • Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának rendje
  • Működés rendje, nyitva tartás
  • A vezetők benntartózkodása
  • A helységek használati rendje
  • Az óvodával, bölcsődével jogviszonyban nem állók belépésének, benntartózkodásának rendje Közalkalmazottak munkarendje
  • Nevelési év rendje
  • Ünnepélyek, megemlékezések rendje
  • Rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje
  • Az óvodai és bölcsődei gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Intézményi védő, óvó előírások

A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása

  • Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges tennivalók
  • Az óvoda- bölcsődei dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje
  • Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje
  • Záró rendelkezések

 

 

 

 

 

 

I V .  M e l l é k l e t e k

  1. Óvodai integrációs program
  2. Adatkezelési szabályzat
  3. Kockázatkezelési szabályzat
  4. Szabálytalanságok kezelésének rendje
  5. Az ellenőrzési nyomvonal
  6. Iratkezelési szabályzat
  7. Közalkalmazotti szabályzat
  8. Munkaköri leírások
  9. Az intézmény dolgozóinak heti kötelező óraszáma

10.  Balesetvédelmi szabályok a gyermekek számára

 

I .  Á l t a l á n o s  r e n d e l k e z é s e k

 

Gyulaj és Pári  Községi Önkormányzatok  Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.törvény 8.§.(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII31.)Korm. Rendelet 5.§.(1)-(2)bekezdései,  valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VII.31.)EMMI rendeletben foglaltak alapján     az alábbi Egységes Szerkezetű Alapító Okiratot adja ki 2013.

július 1-től:

A költségvetési szerv

  1. Megnevezése: Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda – Bölcsőde

  1. Német nemzetiségi neve: Sämling Gesellschaft von Kindergärten und Kinderkrippen   Gyulaj

 

  1. Az Intézmény típusa, törzsszáma, :   óvoda          4170518

 

  1. Székhelye: 7227 Gyulaj, Szent Imre tér 10.

 

  1. Tagintézmény: Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda- Bölcsőde Pári tagóvodája 7091 Pári, Kis u. 152.

 

  1. Alapítóinak neve, székhelye: o Gyulaj Községi Önkormányzat 7227 Gyulaj, Szent Imre tér 1.

o Pári Község Önkormányzata 7091 Pári, Nagy u. 18.

 

7. Létrehozásáról rendelkező határozat: o Gyulaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által meghozott 12/2011. (III. 28.) és az azt módosító 71/2012. (XII. 21.) 36/2013.(V.15.)határozat.

 

o Pári Község Önkormányzati Képviselő-testülete által meghozott 39/2011. (VI. 16.) és az azt módosító   75/2012. (XII. 21.) és a 67/2013.(V.30.) önkormányzati határozat.

 

8. A költségvetési szerv közfeladata:

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott, a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

9. Illetékessége, működési, felvételi körzete

  1. a gyulaji óvoda tekintetében Gyulaj község közigazgatási területe,
  2. a pári óvoda tekintetében Pári község közigazgatási területe.

10.  Államháztartási szakágazati besorolás   851020 óvodai nevelés Szakfeladat száma és megnevezése

85101 Óvodai nevelés szakágazati renden belül

szakfeladat

Neve

851011

Óvodai nevelés, ellátás

Ezen belül ellátja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált óvodai nevelését (óvodai fejlesztő program keretében)

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, kapcsolatos feladatok.

851013

Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás. Ezen belül Gyulajon roma kulturális nevelés magyar nyelven, Páriban német nemzetiségi kétnyelvű nemzetiségi nevelés, és roma kulturális nevelést magyar nyelven folytató óvoda

889101

Bölcsődei ellátás

889108

Gyermekek egyéb napközbeni ellátása

889109

Gyermekek napközbeni ellátáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások

11.  B  Az intézmény alaptevékenysége:

A Gyulaji Óvoda és a Pári Tagóvoda- Bölcsőde tagintézmény óvodai feladatellátása tekintetében alapfeladata az Oktatási Miniszter által kiadott nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai nevelés irányelve és óvodai programja alapján Gyulajon a cigány kulturális nevelés magyar nyelven,

Páriban német nemzetiségi kétnyelvű nemzetiségi nevelés, és roma kulturális nevelést magyar nyelven.

12.  Irányító szerv neve, székhelye:

 

  • Gyulaj – Pári Önkormányzatok Óvodai Társulási Tanácsa
  • 7227. Gyulaj,  Szent Imre tér. 1.

 

13.  Gazdálkodási besorolása:

 Önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait 2013. január 1. napjától a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal Gyulaji Kirendeltsége (7227.Gyulaj, Szent Imre tér. 1.)látja el.

14.  Fenntartó neve és székhelye:

 

  • Gyulaj – Pári Önkormányzatok Óvodai Társulása
  • 7227. Gyulaj,  Szent Imre tér. 1.

 

15.  Vállalkozási tevékenysége: Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

16.  Az intézményvezető kinevezési rendje:

Az intézményvezetőt nyilvános pályázat útján, Gyulaj – Pári Önkormányzatok Képviselő-testületei együttesen megtartott ülésen nevezik ki 5 évre szóló határozott időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltak szerint előkészített pályázat útján. A munkáltatói jogokat Gyulaj Község Polgármestere gyakorolja.

17.  Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyai:

  1. Közalkalmazotti jogviszony, amelyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
  2. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amelyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény rendelkezései az irányadók, valamint megbízási jogviszony, amelyre a Ptk. rendelkezései az irányadók.

 

18.  Az intézmény típusa: Többcélú intézmény

Felvehető maximális gyermeklétszám:

a. Gyulaji tagóvoda:         3 csoport 80

Pári tagóvoda:               1 csoport 30 fő

 

19.  Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyona:

  1. Gyulaj, Szent Imre tér 10. (óvoda) hrsz. 391
  2. Pári, Kis u. 152. (egységes óvoda – bölcsőde) hrsz. 393

 

20.  A vagyon feletti rendelkezési jog:

  1. Gyulaji ingatlannál: Gyulaj Községi Önkormányzat
  2. Pári ingatlannál:        Pári Község Önkormányzata

 

Az intézmény bélyegzőjének használatára jogosultak köre:

 

Intézményvezető

intézményvezető helyettes, vagy épületfelelős   fenntartó  gazdasági ügyintéző

tagintézmény vezetője

 

 

Az intézmény kiadványozási jogai:

Az intézmény kiadványozási joga az óvodavezetőt, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettest illeti meg.

A költségvetéssel, gazdálkodással összefüggő ügyekben az óvodavezetőt valamint az aláírássai címpéldányban megjelölt személy aláírása szükséges. A banknál vezetett folyószámlák okmányait cégszerűen aláírhatja az óvodavezető és az aláírási címpéldányban megjelölt személy.

 

Az intézmény alapvető célja, alapfeladatai

 

Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, nevelő intézmény. A gyermek addig maradhat az óvodában, ameddig eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legfeljebb nyolc éves korig, amit a nevelési tanácsadó igazol. Az óvodai nevelés meghosszabbításával az óvoda nevelőtestületének is egyet kell értenie. A Köznevelési törvény szerint 2014. szeptember 1-től hároméves korától köteles óvodai nevelésben részt venni, mely alól a jogszabálynak megfelelő módon felmentés kérhető. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épülő pedagógiai program alapján folyik. Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramját a Kormány adja ki. (363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet

 

A  Helyi Pedagógiai Program rövid kivonata

 

Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodás gyermek sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a sajátos nevelést, gondozást igénylő gyermekek ellátását is.) Az óvodáskor végére a gyermek - belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként – rendelkezni fog azokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik számára az iskola megkezdését, és örömmel várja azt.

 

1. Elősegítjük, hogy gyermekeink:

-          egészségesek, edzettek, alkalmazkodó- képesek legyenek, mozgásuk összerendezetté váljon.

-          Ismerjék fel alapvető testi szükségleteiket, járuljanak hozzá annak kielégítéséhez.

-          Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat.  - Szívesen tartózkodjanak, tevékenykedjenek a szabadban.

 

2. Biztosítjuk:

-          hogy az óvodába lépés első pillanatától a gyermeket kedvező érzelmi hatások érjék

-          hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit

-          a nehezen szocializálható,lassabban fejlődő, a hátrányos helyzetű , illetve a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermek fejlődéséhez szükséges speciális fejlesztést.

 

3. Feladataink:

-          A HHH gyermekek felkutatása a község területén  -    a nemzeti, etnikai nevelés ellátása

-          A gyermekek korai óvodába íratása,-már 3 éves kortól

-          Integrációt elősegítő csoportok kialakítása

-          Eltérő szociális és gazdasági háttérből adódó esélykülönbségek csökkentése

-          DIFER teszt segítségével fejlettségi mérés-fejlesztés –  fejlődés értékelése

-          óvoda – iskola átmenet támogatása

-          kapcsolattartás fontossága: szülőkkel, védőnővel, Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével.

-          a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve változatos tevékenységet biztosítani, mely során tapasztalatokat szerezhet természeti, társadalmi környezetéről

-          anyanyelvi és a kommunikáció különböző formáinak alakítása,

-          a spontán szerzett gyermeki tapasztalatok, ismeretek

-          rendszerezése, bővítése, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

 

 

 

.

 

I I .  A z  ó v o d a  s z e r v e z e t i  f e l é p í t é s e

 

 

1 .   S z e r v e z e t i  f e l é p í t é s

 

1.1. Vezető beosztások:

Magasabb vezetői beosztású: intézményvezető

 

Vezető beosztásúak:

 

a)     a tagóvodában működő vezető óvónő, aki az óvoda- bölcsőde szakmai vezetője is.

b)    intézményvezető helyettes

 

1.3. Az óvoda-bölcsőde alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a telephelyen foglalkoztatott közalkalmazottak.

1.4. Az óvoda-bölcsőde nevelőtestületét a székhelyen és telephelyen foglalkoztatott óvodapedagógusok és gondozónők alkotják. A székhelyen, valamint a telephelyen működő óvodapedagógusok, és gondozónők önálló közösséget is alkothatnak.

1.5. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen és a telephely óvodában.

 

1.6. Az integrációs team (IPR) az óvodai integrációs program működtetését szervezi, irányítja.

 

 

 

2 .  A  v e z e t ő k  k ö z ö t t i  f e l a d a t m e g o s z t á s ,   h a t á s k ö r   á t r u h á z á s a

 

 

Intézményvezető: Az óvoda élén az intézményvezető áll, aki az intézmény felelős vezetője. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját az általános óvodavezető helyettes a tagóvoda vezető, továbbá a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. A vezető jogállását a Kjt. vonatkozó rendelkezései határozzák meg. A Közoktatási törvény értelmében a vezetésben felelősség, döntési és képviseleti jog illeti meg.

 

Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

az intézmény képviselete

az óvodapedagógusok, gondozónők feletti munkáltatói jogkör gyakorlása  Az IPR feladatok megvalósításának biztosítása  a nevelőmunkát segítők alkalmazása

fegyelmi felelősségre vonásuk, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

 

Hatásköréből átruházott feladatok

 

Az óvodavezető helyettes felelőssége:

 




a szülői szervezettel való kapcsolattartást   a dajkák munkájának szervezését, irányítását   a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését   a gyermekvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzését   ellenjegyzés

 

A tagóvoda vezetőjére

 

a tagóvoda nevelőtestületét vezetik   óvodájában irányítja, szervezi, ellenőrzi a nevelőmunkát   együttműködik a szülői szervezettel   ellátja a gyermekvédelmi feladatokat

óvodai és nemzeti ünnepek megszervezéséről gondoskodik

 

Az óvodavezető helyettes felelőssége:

 

Az óvodavezető általános helyettese, vezetői munkáját az óvodavezető irányításával végzi. Felelősségét, feladatait az SZMSZ mellékletéhez csatolt munkaköri leírás tartalmazza.

 

 

A tagóvoda vezetőjének felelőssége:

 

A telephely óvoda kijelölt képviselője ellátja az azonnali intézkedést igénylő feladatokat. Részletes feladatait az SZMSZ mellékletéhez csatolt munkaköri leírás tartalmazza.

 

Gazdasági ügyintéző

A fenntartó gesztor intézményének alkalmazásában áll.

 

hatásköre:

  • Bélyegzőhasználat
  • Ellátmány felvétele, kezelése
  • Pénzkezelés a Pénzkezelési szabályzatnak megfelelően
  • Postai ügyintézés, levelek postakönyvvel történő továbbítása
  • Adatkezelés, adatok nyilvántartása: dolgozók adatai, gyermekek adatai
  • Munkaügyi nyilvántartások kezelése
  • Étkezési nyilvántartások vezetése, étkezéstérítés beszedésével kapcsolatos feladatok
  • Az üzemeltetéshez szükséges készletbeszerzés és a működési feladatok megszervezése (tisztítószer, gyógyszer, irodaszer, karbantartási anyagok, eszközök beszerzése. Utasítás alapján karbantartási munkák megrendelése, a munkálatok megszervezése.)
  • Kapcsolattartás a fenntartóval, élelmezésvezetőkkel. Önállóan, vagy fenntartói utasítás szerinti intézkedés

 

3.  A z  ó v o d a  v e z e t ő s é g e,  ó v o d a t a n á c s

 

Az óvoda szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az óvoda egy helyi nevelési programot és egy SZMSZ-t készít. Az óvoda működését, az óvodák közötti munkakapcsolat elmélyítését az óvoda vezetősége, illetve az óvodatanács biztosítja.

 

3.1.Az óvodavezetőség állandó tagjai:

 

intézményvezető: 1 fő   Az óvodavezető helyettes: 1 fő   tagóvoda vezetője: 1 fő

a fenntartó képviselője: 1 fő

 

3.3. Az            óvodában        közalkalmazotti          tanács működhet.      Az      óvodavezető   helyettes óvodapedagógust és a tagóvoda vezetőt, a nevelőtestület illetve a fenntartó javaslatára az intézményvezető bízza meg, visszahívásáról is ezek döntenek. A vezetői megbízások az intézményvezető megbízásáig szólnak.

3.4. Az óvodavezetőség javaslattevő, véleményezési és döntési jogkörrel rendelkezik. Döntési jogkör:

 

dönt azokról a kérdésekről, melyet az SZMSZ döntési jogkörébe utal

 

Véleményezési jog:

 

a közalkalmazottak anyagi és erkölcsi elismerésében

a nevelőmunka feltételeit javító fejlesztések meghatározásában

 

Javaslattevő jog:

 

minden kérdésben, amely összefügg az intézmény működésével

 

3.5. Az óvodatanács létrehozása:

intézményvezető: 1 fő   óvodavezető helyettes: 1 fő   tagóvoda vezetője: 1 fő

a fenntartó, vagy a fenntartó gazdasági ügyintézője: 1 fő   közalkalmazotti tanács elnöke: 1 fő

óvodai szülői választmány elnöke: 1 fő

 

3.6. Az óvodatanács feladatai:

az óvodavezetés segítése   a székhely óvoda és a tagóvoda működésének összehangolása   a nevelőtestületi értekezletek előkészítése.

 

3.7. Az óvodatanács működése:

 

Az óvodatanács vezetése az intézményvezető feladata oly módon, hogy a döntési, véleményezési jogát megfelelő előkészítés után gyakorolhassa (időbeni értesítés, írásos anyag). Összehívását kezdeményezheti az óvodatanács tagjainak 50 %-a.

 

Munkaterv alapján működik, melyet az intézményvezető készít el. Az összehívás az intézményvezető feladata.

 

Az óvodatanács ülésein kívül az óvoda vezetősége szükség szerint ülésezik. Az óvodatanács, illetve a vezetői ülésekről feljegyzést kell készíteni, a határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

 

Az óvodatanács akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3 része jelen van. Döntéseit nyílt szavazással hozza meg.

 

4 .  A  h e l y e t t e s í t é s  r e n d j e

 

Az intézményvezető távollétében és akadályoztatása esetén az általános óvodavezető helyettes teljes jogkörrel helyettesíti az azonnal döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik.

Az óvodavezetőt helyettese csak olyan esetben helyettesítheti, amelyek nem tartoznak kizárólagosan az óvodavezető hatáskörébe. Nem helyettesítheti a munkáltatói jogok gyakorlásában, költségvetés elkészítésében stb. Együttes akadályoztatásuk esetén a legmagasabb fizetési osztályba és ezen belül legmagasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult a szükséges és halaszthatatlan intézkedések megtételére. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

 

 

 

A tagóvoda vezetőjét akadályoztatása esetén az általa megbízott épületfelelős óvodapedagógus helyettesíti. Intézkedési jogköre szintén az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

 

I I I .  A.. M.ű k ö d é s  r e n d j e

 

Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók

 

A nevelőmunka eredményes megvalósulását segítő óvodai szervezet és működési rend kialakítását szolgálja a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) alapvetően a közoktatási intézmények felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat a Házirend pedig a gyermekekkel foglalkozik

Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelő intézmény. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét augusztus 31. napjáig betölti, megkezdheti a tankötelezettség teljesítését.

Minden gyermek szülőjével egyénenként elbeszélgetnek az óvónők az iskolára való felkészültségről. A gyermekek testi érettségét az orvossal, védőnővel együttműködve állapítja meg a csoport óvónője. A lelki, szociális és értelmi fejlettség az óvónők szakmai véleménye alapján kerül megállapításra. Minden gyermekről óvodai szakvélemény kerül kiállításra. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

A 20/2012 (VIII.31 EMMI) rendelet egyértelművé teszi a tankötelezettség megkezdésének

feltételeit. 21. §

Kérdéses esetben a Nevelési Tanácsadó, a Szakértői Bizottság iskolaérettségi vizsgálatát kérjük. Ebben az esetben az óvodai szakvéleményhez csatoljuk a Szakértői Bizottság írásbeli véleményét is. A z SNI-s gyermekeket a Bizottság útmutatása szerint a szükséges területeken és óraszámban habilitációs foglalkozás keretein belül ellátjuk.

 

A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok

 

Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust. A hosszabb ideig tartó hiányzást az óvodavezetővel kell egyeztetni.

Amennyiben az öt éves kort betöltő gyermek a szülő előzetes jelzése nélkül van távol az intézményből, az óvodavezető első alkalommal hivatalos levélben jelzi az igazolatlan hiányzás tényét. 10 igazolatlan hiányzás után továbbítja a problémát a jegyző felé. Igazolhatja a szülő a hiányzást öt alkalommal, de csak akkor, ha írásban, vagy szóban a hiányzás előtt egy nappal jelzi ezt az óvónők felé. Minden hónap elején tájékoztatatást adunk a gyermek előző havi igazolatlan, illetve a szülő által igazolt hiányzásairól.  A gyermek betegség után orvosi igazolással látogathatja az óvodát.

 

A térítési díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

 

A befizetés az élelmezésvezetővel való egyeztetés után történik.

Hiányzás esetén az étkezés lemondható mindennap 12 óráig telefonon is. A lemondás a következő naptól érvényes, és a következő havi befizetéskor írható jóvá.

 

Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő s térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

Az ingyenes és az 50%-os étkezési díj a jogszabályban meghatározott feltételek és a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén igényelhető (feltétele: rendszeres nevelési segélyről szóló határozat bemutatása, három gyerek meglétéről igazolás, tartós betegségről orvosi igazolás).

 

Az óvodai felvétel rendje

 

Az óvoda az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. A felhívásban külön ki kell térni az 3 illetve az 5. életévet betöltött gyermekek kötelező óvodai beíratására is.( ez utóbbit az iskolai életmódra felkészítő óvodai foglalkozásokon való részvétel miatt.)

 

A nyilvánosságra hozatal módja:

-  óvodai faliújság, hirdetőtábla

-  a Polgármesteri Hivatalban

-  a község hirdetőtábláin

-  a község boltjaiban

 

A szülő gyermekének óvodai felvételét, annak 3. életévének betöltése után kérheti, (esetleg a törvényben meghatározottak betartásával 2,5 éves korban) az óvoda által megjelölt időpontban, helyen és módon. A szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája, a gyermek anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, TAJ kártyája. Integrált nevelést igénylő gyermek esetén: szakvélemény. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti.

Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.

Az 5. életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni, illetve az óvoda köteles felvenni az óvodai nevelési év első napjától az óvoda iskolai életmódra felkészítő foglalkozásaira. Minden felvett gyermek szülőjét írásban kell értesíteni a felvételről (15 napon belül). Ha az óvoda a felvételt részben, vagy teljesen elutasítja, a döntést határozatba kell foglalni és a szülő felé a határozatot meg kell indokolni, valamint a dokumentumnak tartalmaznia kell a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is.

Az óvoda a fenntartótól kapott nyilvántartás alapján azonosítja be, hogy minden 5. életévét betöltött gyermeket beírattak –e az óvodai nevelésbe. Az óvoda a beíratott gyermekekről nyilvántartást vezet, a nyilvántartás alapján az óvoda vezetője köteles értesíteni a fenntartót, ha ilyen korú gyermeket az óvodába nem írattak be. Az óvodai beíratás az „Óvodai felvételi előjegyzési naplóba az önkormányzattal egyeztetett beíratási időszakban zajlik.

Az óvodai szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások), naponta általában 930 – 1030 óráig tartó időszakban zajlanak.

A gyermekek más intézményből történő átvétele hivatalos átjelentkezés útján történik, melynek nyomtatványát az óvodavezető tölti ki és küldi át a másik intézménynek. Mivel túlnyomó többségben HHH-s gyermekek járnak óvodánkban, addig nem áll módunkba kiírni a gyermeket intézményünkből, míg a fogadó óvodával fel nem vettük a kapcsolatot. Abban az esetben, ha a beíratás megtörténik, de a tervezett felvételi időben nem hozza a szülő a gyermeket óvodába a szülőt nyilatkoztatjuk a késlekedés okáról és az óvodakezdés várható időpontjáról.

 

 

 

1 .  A  v e z e t ő k  é s  a  s z ü l ő i  s z e r v e z e t  k ö z ö t t i   k a p c s o l a t t a r t á s  r e n d j e

 

Minden óvodai egységben megszervezik a szülők (minden csoportból 2-3 szülő) képviseletére a szülői választmányt, az SZMK-t, melynek elnökei az óvodai választmány tagjai.

 

A székhely óvodai szülői munkaközösség vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, az óvodapedagógus kompetencia területét meghaladó ügyekben a vezető helyettes, illetve a tagóvoda vezetője tartja a kapcsolatot. A tagóvoda saját munkaközösségi vezetőt választ, mellyel az intézményvezető a tagóvoda vezetőn keresztül tartja a kapcsolatot.

 

Az intézményvezető és az óvodai szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente egyeztetik (munkaprogram).

 

Meg kell hívni a szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, szülőket érintő napirendi pontjainak tárgyalására, amelyben véleményezési, illetve egyetértési joga van.

 

Az óvodai szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosít:

 

a szervezeti és működési szabályzat szülőket érintő rendelkezéseiben   a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

az óvoda- bölcsőde és a család közötti kapcsolattartás rendjének és a gyermekvédelmi

feladatoknak a meghatározásában

a házirend összeállításában   a szülői értekezletek napirendjének megállapításában.

a ped. program véleményezésében

Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának rendje:

 

Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. Megállapítása 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a hatályos Gyv. 20/C. par.

alapján történik.

 

2. A p e d a g ó g i a i  m u n k a  b e l s ő  e l l e n ő r z é s é n e k  r e n d j e,  B e l s ő  i n f o r m á c i ó s  f o r r á s o k

 

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodákban folyó pedagógiai és szakmai tevékenység hatékonyságának mérése.

 

A belső ellenőrzés kiterjed az óvoda - bölcsőde működésének minden területére. Az ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik. Az óvodai és bölcsődei nevelés belső ellenőrzésének megszervezéséért, működtetéséért az intézményvezető a felelős. Az ellenőrzés tervét az óvodavezető helyettes, a szakmai vezetők, a tagóvoda kijelölt képviselőinek javaslatai alapján az intézményvezető készíti. Az intézményvezető félévente beszámolóval tájékoztatja a fenntartót az óvodákban folyó munkáról, eseményekről.

 

 

 

A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak:

 

az intézmény vezetője   az óvodavezető helyettes   a tagóvoda vezetője

a fenntartó, a fenntartó részéről- az élelmezési és működési tevékenység ellenőrzésére

a gazdasági ügyintéző

 

Az intézményvezető közvetlenül ellenőrzi a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak munkáját.

 

Az ellenőrzés módszerei:

 

látogatások   gyermeki tevékenységek megfigyelése   beszámoltatások szóban és írásban   írásos dokumentumok, gyermekmunkák vizsgálata.

 

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.

 

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

 

az intézmény vezetője   az óvodavezető helyettes   a tagóvoda vezetője

a fenntartó, a fenntartó részéről- az élelmezési és működési tevékenység ellenőrzésére

a gazdasági ügyintéző

 

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettel egyénileg kell megbeszélni. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés    általánosítható            tapasztalatait, megállapítva   az        esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

 

Belső információs források

  • az óvodavezető rendszeres napi „óvodabejárása”,
  • csoportlátogatások, ellenőrzések alkalmával,
  • rendszeres megbeszélések, konferenciák
  • kétheti megbeszélések a tagóvoda vezetővel, a vezető helyettessel
  • intézményenkénti havi megbeszélések a nevelőtestülettel
  • negyedévi megbeszélések a vezetői testülettel,
  • nevelési értekezletek,
  • munkaközösségi értekezletek, munkatársi értekezletek, egyéni beszélgetések.

Külső és belső információnak tekinthető a szülők részéről érkező információk halmaza, jegyzőkönyvek, feljegyzések a szülői körökről, a családlátogatásokról, a fogadóórákról, a szülői kör munkájáról.

 

3 .  A  n e v e l ő t e s t ü l e t  é s  s z a k m a i   m u n k a k ö z ö s s é g e k   m ű k ö d é s e

 

Nevelőtestület az intézmény pedagógusainak, dajkáinak és gondozónőjének közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai közalkalmazottak. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Kt. 56.§ -a határozza meg.

A nevelőtestület működésére vonatkozó szabályok, eljárások:

A pedagógus kötelességei és jogai

(1)  A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése. Sajátos nevelési igényű gyermek esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak

figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a gyermek, erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási

szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,

h) a gyermekek, és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait

maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) A pedagógiai programban meghatározottak szerint szövegesen, sokoldalúan, a

követelményekhez igazodóan értékelje a gyermekek munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze

magát,

l) tanítványai      pályaorientációját,      aktív    szakmai           életútra            történő       felkészítését

folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és

adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az

intézményi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

  • o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

p) megőrizze a hivatali titkot,

q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

(2)  A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

(3)  A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét.

(4)  A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el.

(5)  A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

(6)  A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

(7)  Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

(8)  Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

(9)  A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás

módszereit megválassza,

c) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói

információkhoz,

d) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

e) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

f) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és

országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,

g) az óvoda könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges

könyveket, informatikai eszközöket,

h) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,

h) az oktatási jogok biztosához forduljon.

A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik.

 

A nevelőtestület a Knt.-ben biztosított jogait a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezleteken gyakorolja:

 

Nevelőtestületi értekezletek:

-    tanévnyitó

-    tanévzáró

-    évközi nevelési értekezlet

 

A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról, a tanévzáró értekezlet értékeli a nevelési évet, kijelöli a következő nevelési évre szóló feladatokat. Évközi nevelési értekezletek témájára a szakmai munkaközösség tesz javaslatot.

 

A nevelési értekezletet az intézményvezető hívja össze, témáját, időpontját az óvoda munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezletek megtartására felhasználható a nevelés nélküli munkanapok időkerete.

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet akkor hívható össze, ha a nevelőtestület vagy a szakszervezet 1/3 része írásban kezdeményezi, megjelölve az okot is. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezletet, a témát és időpontot megjelölve hívja össze. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet nyitvatartási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 7 napon belül kell összehívni.

 

A nevelőtestületi értekezlet megszervezésének feladatai:

a nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő, írásos tájékoztatás alapján tárgyalja: a nevelőtestület

 

az óvoda pedagógiai programját   az SZMSZ tervezetét   az óvoda házirendjét

az óvoda munkaterv javaslatát ( a tagóvoda az óvodavezetővel együtt saját

munkatervet készít)

az IPR munkaterv, ütemterv javaslatát  az óvodai nevelés egészére vonatkozó értékelő, elemző beszámoló anyagokat.

 

Az intézményvezető az írásos anyagot a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal eljuttatja a tagóvoda vezetőjéhez, aki gondoskodik arról, hogy a nevelőtestület tagjai megismerhessék a benne foglaltakat.

A szakmai anyagot a tagóvoda nevelő közössége is megtárgyalja, s a közösség által kialakított véleményt a tagóvoda vezetője, ismerteti a nevelőtestület előtt.

Az óvodai munkaterv készítéséhez, a nevelőmunka értékeléséhez írásos javaslatot készítenek, amit az intézményvezetőhöz továbbítanak.

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség nevelési területéről alkotnak véleményt és tesznek javaslatot a fejlesztésre, szóban és írásban.

A nevelőtestület döntéseit egyszerű szótöbbséggel (50 % + 1) hozza. A szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata lesz döntő. A nevelőtestületi határozat pontos szövegét a jegyzőkönyv tartalmazza.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetője a nevelőtestület által felkért közalkalmazott. Aláírják: jegyzőkönyvvezető, 2 hitelesítő és intézményvezető. A jegyzőkönyvet a nevelőtestületi értekezlet után 3 napon belül el kell készíteni, csatolni kell hozzá a jelenléti ívet.

 

A közalkalmazottak összességét érintő kérdésekben az alkalmazotti értekezletek összehívása szükséges. Résztvevői: az intézmény összes dolgozója. Nevelési évenként a munkaterv rögzíti a témát, időpontot.

A rendkívüli munkatársi értekezlet összehívásához az alkalmazottak 1/3 részének aláírása és az ok megjelölése szükséges.

 

A nevelőtestület feladatai és jogai

 

A nevelőtestület legfontosabb feladata a helyi nevelési program elkészítése és maradéktalan megvalósítása, ezáltal magas színvonalú nevelőmunka végzése. A komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményt, a nevelőmunkát érintő ügyben.

 

A nevelőtestületnek kizárólagos döntési jogköre van

 

A helyi nevelési program elfogadásában

A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, és az óvodai pedagógiai program elfogadásában

A nevelési év munkatervének elfogadásában,

Átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában,

Intézményvezetői programok szakmai véleményezésében,   Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában,   Nevelőtestületi hatáskörbe tartozó feladatok és jogok átruházásában.

Az óvodai fejlesztő program (ÓFP) feladatainak elvégzése.(HHH)

Az ÓFP feladatainak megvalósítására létrehozott munkacsoportokba történő feladatvégzés.

 

A nevelőtestület értekezletei:

 

A nevelőtestületi értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

 

Szakmai munkaközösségek:

 

Az óvoda pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az alábbi területeken:

 

Az azonos műveltségi területeken tevékenykedő pedagógusok számára a minőségi szakmai munkavégzés, a módszertani megújulás céljából. Segítséget ad az intézményben folyó nevelő munka tervezéséhez, értékeléséhez, ellenőrzéséhez.

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.

A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését szolgáló feladatok ellátására.

 

A szakmai munkaközösség szervezésének feltételei:

 

Szakmai munkaközösség hozható létre 3 fő óvodapedagógus kezdeményezésére.

 

A munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg, a munkaközösség tagjainak javaslatára. A munkaközösség éves munkaterv alapján végzi feladatait, melyet a munkaközösség fogad el. A szakmai munkaközösség vezetője részt vesz az intézményben folyó nevelő munka belső ellenőrzésében, az értékelésben.

 

IPR team

 

Szervezi, irányítja a halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrált nevelését.

Koordinálja a szolgáltatást, a társadalmi környezettel való kapcsolatépítést, kapcsolattartást, fejlesztést végzi.

Felel a társadalmi környezettel való hatékony párbeszédet elősegítő tevékenységek, így a partnerkapcsolati rendszer kiépítéséért, fejlesztéséért, működtetéséért, fenntartásáért, a munkatervi feladatok megvalósításáért.

A team tagok aktívan részt vesznek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében, az intézmény által felvállalt feladatok teljesítésében. Munkája akkor lesz eredményes, ha legalább három területen közreműködik az alábbiak közül:   közreműködik az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában

közreműködik az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában

részt vesz olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek felkészítéséhez szükséges

segíti az 5-éves kor előtti óvodai beíratást, az óvodából való hiányzás csökkentését   bekapcsolódik a korai képességgondozás feladatainak ellátásába   az óvodából-iskolába törtnő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése

együttműködik a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az

egészségügyi ellátórendszer szakembereivel

 

4 . A  n e v e l ő t e s t ü l e t  f e l a d a t k ö r é b e  t a r t o z ó  ü g y e k   á t r u h á z á  s a,  a  b e s z á m o l á s  r e n d j e

 

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkörök gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek.

 

 

 

 

 

 

Szakmai munkaközösség hatáskörébe utalt döntések:

 

adatkörébe utalja az óvodapedagógusok

külön megbízásának elosztásával     kapcsolatosan a          Kt-ben            meghatározott véleményezési jogkörét

 

felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát.

A szakmai munkaközösség éves munkájáról a tanév végén írásos beszámolót készít.

 

4. 1. Külső kapcsolatok rendszere, formája:

 

Az óvoda - bölcsődét külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolatban az intézményvezető képviseli. A tagóvoda vezetője a feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. A kapcsolattartók rendszeresen beszámolnak a vezetőnek a nevelő testület előtt. A közvetlen partnerekkel vezetői szinten az intézményvezető gondozza a kapcsolatot.

 

Általános tudnivalók:

A fenntartó neve, címe, telefonszáma, E-mail:

A Gyulaj Községi Önkormányzat,

(a közös feladat és hatáskör gyakorlásával megbízott gesztor intézmény) képviseletében:

Dobos Károlyné polgármester

7227 Gyulaj, Szent Imre tér 1. Telefonszám:74/ 401-066,

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Pári község Önkormányzata

Képviseli : Farkas Jánosné polgármester 7091 Pári Nagy utca 18.

Tel.: +36-74/887-165, Fax: +36-74/887-166 E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Az óvoda neve, címe, telefonszáma, E-mail:

Gyulaji Magoncka Társult Óvoda- Bölcsőde 7227 Gyulaj, Szent Imre tér 10. Telefonszám: 74/ 401-309 - E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

A tagóvoda neve, címe, telefonszáma: Gyulaji Magoncka Társult Óvoda- Bölcsőde Pári Tagóvodája 7091 Pári Kis u. 152.

Telefonszám: 06-20/773-6761

 

Az óvodai intézmény vezetőjének neve, fogadóórája:

Kőmüves Mónika, fogadóóra minden hétfőn: 1400 – 1500 óra.

 

Az tagóvoda vezetőjének neve:

Csirkéné Mayer Katalin

 

Az intézményvezető helyettes neve: Varsányiné Balaskó Andrea óvodapedagógus

 

Az óvoda élelmezéséért felelős személy, ill. neve:

Gyulaj: Farkas Sándorné

Pári: Tamási Közétkeztetési Nonprofit Kft. Tamási

 

 

Az óvoda mb. gyermekvédelmi feladatokkal megbízott felelőse:

Gyulaj- Szaka-Vámosi Erika

Pári- mindkét óvónő

 

Az óvoda orvosának neve, telefonszáma:

Gyulaj- Dr. Szunyogh Erzsébet Telefonszáma: 74/ 401-084

Pári- Dr. Rátkai Ildikó 74 / 471-211

 

Az óvoda védőnőjének neve:

Gyulaj- Bayerle-Gyugyi Kinga Telefonszáma: 74/ 401-084

Pári- Kótainé Huth Márta +36303270340

 

Az óvoda logopédusának neve: Gyulaj- Kis-Dzsudzsák Noémi

Pári- Poszpisné Cereklei Gabriella

Az óvoda gyógypedagógusának neve:

Kőmüves Mónika

 

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart ( vonatkozó):

a fenntartóval (Gyulaj, Pári)  az általános iskolákkal (Gyulaj, Pári)  Háziorvosi Szakszolgálatokkal (Gyulaj, Pári)

Védőnői szakszolgálatokkal (Gyulaj, Pári)

Pedagógiai Szakszolgálatokkal   a kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatokkal (Gyulaj, Pári)

Gyulajért Alapítvánnyal (Gyulaj)  Idősek Otthona (Gyulaj, Pári)

a községi Roma Nemzetiségi Önkormányzatokkal (Gyulaj, Pári)  az egyház képviselőivel (Gyulaj, Pári)  Német Nemzetiségi Önkormányzat (Pári)

Szivárvány Roma Egyesület (Pári)

IKSZT-(Pári)  A szülőkkel

Az ÓFP kapcsán az együttműködési megállapodásokban rögzítettek alapján történik a kapcsolattartás.

 

5 .  B e l s ő  k a p c s o l a t t a r t á s  r e n d s z e r e

 

(Az információátadás formái)

A vezető fontos feladata, hogy munkatársainak teljes és pontos információt adjon, figyelembe véve az időszerűséget. (A kapcsolattartások pontos leírását a ped. program tartalmazza) A megbeszéléseken kerül sor a megjelent rendeletek, jogszabályok helyes értelmezésére, azok alkalmazási módjaira. Rövid, illetve hosszú távú elképzelések, tervek egyeztetése, szervezési tennivalók megbeszélésére.

A napi gyors információcserére felhasználható a telefon, internet és a telefax is. A pontosság és hitelesség miatt ajánlatos erről füzetet vezetni, de mindig dátummal is el kell látni a beírásokat.

A dolgozókra vonatkozó rendeleteket, jogszabályokat, azok módosításait hozzáférhetővé kell tenni minden munkatárs számára a nevelői szobában.

 

A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája

 

A tagóvoda egységes óvoda-bölcsődei csoportot működtet, amelyet közvetetten az intézményvezető irányít a tagóvoda vezetője közreműködésével. Ő gondoskodik arról, hogy a gyerekeket és pedagógusokat érintő intézkedések az óvodába kellő időben és módon eljussanak.

 

Vezetői értekezletek: A tagóvoda vezetője szükség szerint vezetői megbeszélésen vesz részt és ez alkalommal beszámol a tagóvodában folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Az intézményvezető havi rendszerességgel ellátogat a tagóvodába.

 

Résztvevők:

 

intézményvezető   intézményvezető helyettes   tagóvoda vezető

esetenként a fenntartó, és a az élelmezési és működési tevékenység ellenőrzésére a

gazdasági ügyintéző

A tagóvodában folytatott megbeszélések

 

Rendszeressége: szükség szerint résztvevők:

 

intézményvezető vagy helyettese

kijelölt képviselője

tagóvoda óvodapedagógusai, gondozónő

 

Szakmai megbeszélések

 

Rendszeressége: szükség szerint

 

Résztvevők:

 

intézményvezető   intézményvezető helyettes   tagóvoda kijelölt képviselője

esetenként szakmai munkaközösség vezetők

 

Tagóvodában tartott alkalmazotti értekezletek

 

Rendszeressége: szükség szerint

 

Résztvevők:

 

intézményvezető vagy helyettese   tagóvoda kijelölt képviselője   tagóvoda pedagógusai

nevelőmunkát segítő dolgozók

 

 

Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, tagóvodában folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az intézményvezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. A tagóvoda vezetője a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon. Az intézményvezetőt meg kell hívni a tagóvodában tartott értekezletekre, ezen kívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát.

 

Az intézményvezető, a tagóvoda vezetője a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon kapcsolatban állnak egymással.

 

A székhely és a tagóvoda közötti kapcsolattartás időpontjait az intézmény munkatervében, illetve az eseménytervben kell rögzíteni, mely a tagóvodában és a bölcsődében a hirdetőtáblán kerül kihirdetésre.

 

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

 

Az intézmény nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

 

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:

 

a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására,   a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására,

az intézmény éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására,

a közalkalmazotti tanács képviseletében eljáró óvodapedagógusok, nevelőmunkát

segítő dolgozók kiválasztása

a házirend elfogadására,  hétévente kötelező 120 órás pedagógus továbbképzést támogató terv elfogadására,

az intézményvezetői pályázáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,

az intézményvezető helyettes, a tagintézmény épületfelelősének megbízásával kapcsolatos javaslattétel céljából

a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására,

jogszabályban meghatározott esetekben.

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha  az intézményvezető összehívja,   a nevelőtestület egyharmada kéri,

óvodaszék, szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.

 

A székhelyóvoda és a tagóvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik.

 

Az közalkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, gondozónő, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző, a műszaki és a kisegítő dolgozók együttműködését.

 

Közalkalmazotti értekezletet kell tartani:

 

 

véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak.

 

Továbbá:

Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet.

A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.

 

A tagóvoda értekezleteit a tagóvoda vezetője az óvodavezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze.

 

6 . S z ü l ő k ,  ó v o d a p e d a g ó g u s o k ,  g o n d o z ó n ő k

k a p c s o l a t t a r t á s a ,  a  s z ü l ő k  t á j é k o z t a t á s á n a k  f o r m á i:

 

Folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermekek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló óvoda-bölcsődei gondozás- nevelés kialakításában, és a családokat segítő gyermeknevelésben.

 

Tájékoztatás formái:

 

Beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor

Szülői értekezlet

Hirdetőtábla

Időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés

Szervezett programok

 

Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük.

 

Szülői értekezletek (telephelyenként): évente két - három alkalommal, melyen minden óvodapedagógus jelen van. Rendkívüli szülői értekezlet, melynek összehívását az óvodapedagógusok, illetve a szülők 1/3 része kezdeményezheti. A szülői értekezletekről az óvodapedagógusok feljegyzést készítenek, amely az óvodai dokumentumok fontos részét képezi. Azokat a kérdéseket, amelyekben a szülői értekezlet nem tudott dönteni, az óvodai szülői választmány ülésén kell tovább tárgyalni.

Nyílt napok: évente két alkalommal az óvodapedagógusok párok közötti munkamegosztás szerint Nyilvános ünnepélyek

Alkotó- és játszódélutánok

Családlátogatások: A gyermek intézményben tartózkodása alatt legalább egy alkalommal, ill. szükség szerint

Fogadóórák: a szülőkkel való időpont egyeztetése után   Egyéb közös óvodai rendezvények alkalmával   Írásos tájékoztatás a hirdetőtáblán történik.   Szülői választmányi megbeszélések.

 

 

7 .  A  m ű k ö d é s  r e n d j e ,  n y i t v a  t a r t á s ,  a  v e z e t ő k   b e n n t a r t ó z k o d á s a

 

Napirend

09. 01- 05. 31.

6. 40-8.30-ig

Érkezés az óvodába, szabad játék a teremben- differenciált egyéni fejlesztések.

8.30-8.50-ig

Tisztálkodás

8.50.9.20-ig

Tízórai

9.20-10.25-ig

Játék, kezdeményezések, nemzetiségi foglalkozások, gyógytestnevelés

10.30-11.50-ig

Szabad játék az udvaron, teremben-differenciált egyéni fejlesztések.

11.50-12.00-ig

Tisztálkodás, terítés

12.00-12.45-ig

Ebéd

12.45-13.15-ig

Tisztálkodás, készülődés lefekvéshez

13.00-13.30-ig

Mesehallgatás

13.30-15.00-ig

Délutáni pihenés

15.30-16.20-ig

 

Játék, délutáni szabadon választható tevékenységek, illetve hazamenetel

05. 31-08. 31.

6. 40-8.30-ig

Érkezés az óvodába, szabad játék a teremben- differenciált egyéni fejlesztések.

8.30-8.50-ig

Tisztálkodás

8.50.9.20-ig

Tízórai

9.20-11.50-ig

Szabad játék az udvaron, teremben-differenciált egyéni fejlesztések.

11.50-12.00-ig

Tisztálkodás, terítés

12.00-12.45-ig

Ebéd

12.45-13.15-ig

Tisztálkodás, készülődés lefekvéshez

13.00-13.30-ig

Mesehallgatás

13.30-15.00-ig

Délutáni pihenés

15.30-16.20-ig

 

Foglalkozások fajtái:

Játék, délutáni szabadon választható tevékenységek, illetve hazamenetel.

Külső környezet tevékeny megismerése (környezetismeret, matematika)

Ábrázolás –mintázás, kézimunka

Mozgásos tevékenység

Ének-zene, gyermektánc

Mese-vers

  • Igyekszünk a gyerekekkel a kulturált beszédet és viselkedést elsajátíttatni még az iskoláskor előtt.
  • Külön hangsúlyt fektetünk a komplex iskolai előkészítésre.
  • A gyermekek beszédfejlődését szükség esetén logopédus az SNI-s gyermekeket gyógypedagógus segíti.
  • A szabadtéri foglalkozások az óvodánk kertjében valósulnak meg.
  • Az egyes fejlesztő foglakozások (környezetismeret, kézimunka, irodalom, zene, stb.) az óvodai

nevelés országos alapprogramja szerinti rendszerességgel zajlanak.

A z  ó v o d a  ny i t v a t a r t á s i  r e n d j e

 

-      Az óvoda napi nyitva tartása: hétfőtől – péntekig Gyulajon 640 – 1620- óráig, Páriban 7 órától 17 óráig. ( ebben az időszakban óvodapedagógus is tartózkodik az épületben)

-      Az óvoda nyitva tartása a szülők igényei szerint kerül meghatározásra

-      Nevelés nélküli napok adhatók 11/1994.sz. MMK. rendelet alapján (5 nap) A nevelés nélküli napok felhasználásának elvei: nevelési értekezletek, minőségfejlesztési feladatok, szakmai programok és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása.

 

A nevelési év IX. hó 1-től - VIII. 31-ig tart. Az intézmény hétfőtől-péntekig tartó, ötnapos munkarenddel folyamatosan működik.

Az intézmény augusztus 1.-től - augusztus 31.-ig terjedő időben a fenntartó által meghatározottak szerint nyári takarítás-karbantartás céljából zárva tarthat. Ezt a szándékot a szülőknek február 15-ig jelezni kell.

A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyerekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a döntésről tájékoztatni kell.

 

Rendezvények esetén a nyitva tartás rendjéről való eltérésre az intézmény vezetője ad engedélyt.

 

Az óvodákat munkarend szerint érkező óvodapedagógus vagy dajka nyitja, illetve a napi munka végeztével távozók zárják.

 

Heti pihenő és munkaszüneti napokon az intézményt zárva kell tartani. Nyitvatartási időn túl csak a hivatalos feladatát végző dolgozó tartózkodhat az épületben.

8 .  A  v e z e t ő k  b e n n t a r t ó z k o d á s a

 

Az intézmény nyitva tartási idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az intézményvezetőnek vagy az intézményvezető helyettesnek az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint megjelölt személy, az épületfelelős jogosult intézkedésre.

 

9 .  A  h e l y i s é g e k  h a s z n á l a t i  r e n d j e

 

Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a helyiségek rendeltetésszerű használata.

 

Minden dolgozó felelős:

 

az óvodai csoportok és környezeteik rendjének, tisztaságának megtartásáért

a takarékos energiafelhasználásért   a vagyonvédelemért és az állagmegóvásért   a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartásáért

Az óvodák, tartózkodáshoz, az intézményvezető vagy helyettesének, a tagóvoda esetében a tagóvoda vezető engedélye szükséges, tárgyi eszközeit átvételi elismervény ellenében lehet az épületből kivinni.

A gyerekek az óvoda helyiségeit, udvarát csak óvodapedagógus és nevelőmunkát segítő dolgozók felügyelete mellett használhatják.

Az üresen álló helyiségeket zárva kell tartani.

Az óvodák területén sem az intézmény dolgozói, sem üzletkötők magáncélú kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivétel az óvoda által támogatott, és a csoportok eszközbővítésére szervezett ünnephez kötődő árusítás.

Az intézményben párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

Az intézmény szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! Dohányzás az intézmény egész területén tilos!

 

10. A z  i n t é z m é n n y e l  j o g v i s z o n y b a n  n e m  á l l ó k b e l é p é s é n e k ,  be n n t a r t ó z k o d á s á n a k  r e n d j e

A szülők és hozzátartozók az öltözőig kísérik be a gyerekeket. A szülők rendkívüli alkalmakkor a csoportszobában is benn tartózkodhatnak.

 

Rendkívüli alkalmak:

 

szülői értekezletek   nyílt napok   ünnepélyek   alkotó- játszódélutánok   a szülők részére szervezett egyéb programok.

 

A szülők és más - az óvodával jogviszonyban nem állók - hivatalos ügyeiket az irodában intézhetik el.

 

Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való egyeztetés után történik.

 

Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére, indokolt esetben az intézményvezető engedélyezi. A tagóvodában a tagóvoda vezető fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső látogatót.

 

1 1 .  A  k ö z a l k a l m a z o t t a k  m u n k a r e n d j e

 

A közoktatásban az alkalmazottak körét a Ktv. 15. §-a az alkalmazás feltételeit és a munkavégzés szabályait a 16. és a 17. § szabályozza. A közalkalmazottak munkarendjét a többször módosított Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szabályozza.

 

A helyi szabályozás a fentiekkel összhangban a munkarendben történik.

 

11.1. Óvodapedagógusok és a nevelést segítő dolgozók munkarendje

 

Az óvodapedagógusok, gondozónők munkakörükre előirt feladataikat a Ktv. 19. §-ban meghatározott jogok és kötelességek szerint végzik.

 

Az óvodapedagógusok, gondozónők munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A kötelező óraszámon túli, nevelőmunkával, szakmai programmal összefüggő tevékenységekre megbízást, vagy kijelölést az intézményvezető ad, tagóvoda kijelölt vezetőjének véleményét figyelembe véve.

 

A megbízás elvei:  szakmai felkészültség,   rátermettség,   arányos terhelés.

 

Az óvodapedagógus a munkakezdés előtt 10 perccel köteles a munkahelyen megjelenni.

 

A munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap munkaidőben, váratlan esemény miatti távolmaradást az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni a tagóvoda képviselőjének, illetve az intézményvezető helyettesnek (hiányában épületfelelősnek), aki erről az intézményvetőt értesíti.

 

A hiányzó dolgozó helyettesítéséről az adott óvoda vezetője illetve az intézményvezető helyettes gondoskodik.

 

A munkahelyi, egymás közötti helyettesítések csak az intézményvezető és a tagóvoda vezetőjének engedélyével történhetnek.

 

11.2. Nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje

 

A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető és a gazdasági ügyintéző a hatályos törvények alkalmazásával állapítja meg, melyre a tagóvoda képviselője előzetesen tehet javaslatot.

 

A nevelőmunkát segítő dolgozók, dajkák munkakezdése és befejezése lépcsőzetes. Fontos szempont, hogy az óvodai napirend szerinti étkezés idejében lehetőleg minden csoportban legyen egy óvodapedagógus és egy dajka.

 

A dolgozók munkarendje az éves munkaterv melléklete.

1 2 .  A  n e v e l é s i  é v  r e n d j e

 

A nevelési év helyi rendjét és munkaprogramját a nevelőtestület határozza meg és az intézményi munkatervben rögzíti. Az óvoda és bölcsőde házi rendjét és a működés szülőket is érintő pontjait az óvodapedagógusok, a nevelést segítő dolgozók első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. A házirendet a gyermeköltözőkben ki kell függeszteni.

1 3 . Ün n n e p é l y e k , m e g e m l é k e z é s e k r e n d j e , a  h a g y o m á n y á p o l á s s a l  k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k

 

13.1. A ünnepek, hagyományok ápolása

 

A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:

  • ajándék-készítés
  • közös megemlékezés a gyermekek születésnapjáról óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: Mikulás, karácsony, húsvét, pünkösd
  • farsang
  • gyermeknap, anyák napja
  • évzáró műsorok, búcsúzás az óvodától népi hagyományok ápolása:
  • jeles napokhoz kapcsolódó szokások kézműves technikák bemutatása, megtanítása

 

Megünneplésük módját az éves munkaterv tartalmazza

 

Az ünnepekhez alkalmazkodva, a csoportban kialakult szokások szerint készítenek ajándékot, díszítik a csoportszobát.

 

Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok:

  • szakmai napok szervezése (évente 4x tagintézményenként külön, közösen 1x)
  • továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása (munkatervben ütemezve)
  • dajkák tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról (munkatervben ütemezve)
  • az újonnan belépő dolgozó köszöntése, felkarolása
  • nyugdíjba menők búcsúztatása
  • jubileumi jutalomban részesülők köszöntése
  • közös ünnepélyek szervezése: karácsony, pedagógusnap

 

13.2. Népi hagyományok ápolása körében történik:

 

a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése (Lucázás, szüret, Szent Mihály napja, Szent Márton napja, András napi vásár. Szent Miklós napja)

természet védelmével kapcsolatos  jeles napok  megünneplése (Madarak-fák, Föld,  Víz

napja)

 

Az ünnepek, ünnepélyek, tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sport és játszónapok szervezése az éves munkaterv szerint történik.

 

A nem nyilvános ünnepeket, népi szokásokhoz kapcsolódó alkalmakat az intézmény délelőtti napirendjében kell tartani.

13.3. Nemzeti és állami ünnepek

Alkalmából az óvodák épületét fel kell lobogózni, melyről az intézményvezető helyettes és a tagóvoda vezetője gondoskodnak.

Augusztus 20. és október 23.: ablakok díszítése zászlóval

 

Március 15. a gyerekek a Hősi emlékműnél megemlékezést tartanak, kitűzik az általuk készített zászlót, vagy más nemzeti színű jelképet

 

Május 1.: májusfa díszítésében segédkezés

 

 

 

 

 

1 4 .  R e n d s z e r e s  e g é s z s é g ü g y i  e l l á t á s  é s  f e l ü g y e l e t  r e n d j e

 

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozása a fenntartó önkormányzat és a házi orvosi szolgálat, a védőnői szakszolgálat közötti megállapodás alapján történik. A gyermekek fogorvosi, szemészeti és általános szűrővizsgálatára évente egy alkalommal kerül sor, melynek megszervezése az óvodavezető feladata. Amennyiben az egészségügyi ellátásra az óvodán kívül kerül sor, a gyermekeket óvodapedagógus kísérheti el.

 

14.1.  Az óvoda- bölcsőde egészség védelmi szabályai

 

Orvos: A bölcsődébe felvett gyermeket a felvételtől számított 4 héten belül általános vizsgálatban részesíti. 1 éves kor felett negyedévente történik.

 

Az óvoda- bölcsődébe, csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében lázas (37,5 C és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő, vagy fertőzésre gyanús gyermek az intézményt nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődét értesíteni kell.

Tetűfertőzés esetén a gyermek csak védőnői igazolással jöhet újból az intézménybe. A szülő köteles a gyermek ágyneműjének fertőtlenítéséről gondoskodni.

Ha a gyermek betegségre gyanús vagy beteg, nem szabad az intézménybe bevenni.

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvoda- bölcsődét a tejes gyógyulásig nem látogathatja.

A gyermek teljes gyógyulása után csak orvosi igazolással jöhet az intézménybe.

Az intézmény teljes területén tilos a dohányzás!

Az intézményben szeszes ital fogyasztása tilos!

A helyiségeket más, nem nevelési – oktatási célra átengedni csak a gyerekek távollétében, az intézményvezető engedélyével lehet.

Gyermekeknek minden évszakban az időjárástól függően biztosítani kell a napi egyszeri levegőn tartózkodást, törekedni kell a levegőn való altatás feltételeinek biztosítására.

Az egészségügyi ellátásról a fenntartó gondoskodik. Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, szűrését a háziorvos és a védőnő látja el (az önkormányzattal kötött megállapodás alapján).

Az orvos nevelési évenként végzi az egészségügyi szűrést. A védőnő havi egy alkalommal illetve szükség esetén látogatja az óvodai csoportokat.

A védőnő feladatai: a gyerekek személyi tisztaságának ellenőrzése, orvosi vizsgálat előkészítése, elsősegélynyújtás.

Az intézményvezető helyettes (hiányában az épületfelelős), illetve a tagóvoda vezető biztosítják az egészségügyi vizsgálat feltételeit, gondoskodnak a szükséges óvodapedagógusi felügyeletről, a gyerekek vizsgálatra történő felkészítéséről.  Évente egy alkalommal a nagycsoportos korú gyermekeknél fogorvosi szűrésre kerül sor.

Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad behozni az óvodába.

Ha a gyermek napközben betegszik meg, az óvodapedagógusnak gondoskodnia kell a gyerek elkülönítéséről, a lázcsillapításról, sürgős esetben orvosi ellátásról és a szülő értesítéséről. A szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül el kell vinnie gyermekét az óvodából. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek betegség után csak orvosi igazolással járhat ismét óvodába. Az óvodapedagógusok a gyermeknek gyógyszert nem adhatnak be.

Kivétel tehető a nem fertőző, idült betegségben szenvedő gyermek esetében (asztma). Fertőző betegség esetén a szülő köteles értesíteni az óvodát.

A működés során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, takarítás, mosás, étkezés). A gyermekek vagy alkalmazottak fertőző betegsége esetén fokozott figyelmet kell fordítani a tisztaságra és a fertőtlenítésre.

Az óvodák tálalókonyhájában csak munka alkalmassági vizsgálattal rendelkező dolgozók tartózkodhatnak. A konyhában utcai ruhát viselni, személyes tárgyakat tárolni nem lehet.

 

1 5. A z  ó.v o d a i  e g y ü t t m ű k ö d é s a g y e r m e k  é s

i f j ú s á g v é d e l m i  f e l a d a t o k  e l l á t á s a  a  C s a l á d s e g í t ő  é s G y e r m e k j ó l é t i  S z o l -g á l a t  s z a k e m b e r e i v e l

A gyermekvédelmi feladatokat az intézményvezető helyettes, a tagóvoda vezetője a gyermekvédelmi felelősök segítségével látják el:

 

együttműködnek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel   javaslatot tesznek megelőző óvó-védő intézkedések megtételére   figyelemmel kísérik az 5. életévüket betöltő gyermek rendszeres óvodába járását.

 

A nevelési év kezdetén az óvoda hirdető tábláján a szülők számára közzé kell tenni:

 

a gyermekvédelmi felelős nevét   a fogadóóra időpontját

a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat címét   a Pedagógiai Szakszolgálat címét

 

Gyermekvédelmi felelős feladata:

-  Összehangolni a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvodapedagógusok közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség súlyosságának mérlegelése. Szükség esetén javaslattétel a további teendőkhöz. - Feljegyezni a nyilvántartásba, a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményeit.

-  Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait.

-  Nevelési év elején megtervezni a gyermekvédelmi munkatervet az adott évre, tanév végén éves értékelés készítése.

-  Rendszeres részvétel a Családsegítő Szolgálat esetmegbeszélésein.

-  Fontos feladata, hogy segítse a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézmény szintű megállapítását.

-  Munkájáról, az ügyek intézéséről az intézmény vezetőjét, és az adott gyermekre vonatkozó óvodapedagógusokat folyamatosan tájékoztatni.

A gyermekvédelmi munka hatékonyságát az alábbiakkal segíthetjük elő óvodánkban:

-  Szülői értekezletek, nyílt napok, nyitott óvoda, óvodai rendezvények

-  Személyiségfejlesztő tréningek tartása az óvodai dolgozóknak

-  Alkalmanként szülők klubja szervezése, mentálhigiénés foglalkozások tartása

-  Közös kirándulások évente 1-2 alkalommal, munkadélutánok szervezése - Gyermeki és szülői jogok ismertetése az óvodát kezdő szülők részére a 0. Szülői értekezleten, év elején minden csoportban a szülői értekezleten.

1 6. A  f a k u l t a t í v  h i t  é s  v a l l á s o k t a t á s   f e l t é t e l e i n e k  b i z t o s í t á s a

 

Az óvoda, a szülő kérése alapján, a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást biztosít.

 

Feltételei:

 

Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás az egyház által biztosított hitoktató.

Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát.

 

Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket.

 

 

Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát.

A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.

 

1 7 .  I n t é z m é n y i  v é d ő,  ó v ó  e l ő í r á s o k

 

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

 

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

 

Ezért:

Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.

A gyerekek óvodai-bölcsődei életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset megelőzést szolgálják.

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus és a gondozónő köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert a szerint alkalmazni.

A bölcsődés - óvodás gyermek felnőtt felügyelete nélkül semmilyen tevékenységet nem végezhet.

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus, nevelést segítő dolgozó kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást az intézmény bármely dolgozója észleli, köteles azonnal elhárítani, a veszélyforrásra pedig az intézményvezető helyettes illetve a tagóvoda vezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményvezető ellenőrzi.

 

Az óvodapedagógusok által készített eszközök használata

 

Az óvodapedagógusok, gondozónők az általuk készített eszközöket az óvodai, bölcsődei óvóvédő előírások betartásával vihetik be a foglalkozásokra. Az eszközök készítésére csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek a gyermek egészségére nincsenek káros hatással és használat közben sem veszélyeztetik testi épségüket, egészségüket.

Gyermekek kisérése: csoportbontás esetén a gyermekek intézményen kívüli kisérésére 10 gyermek után 1 óvodapedagógust és 1 dajkát kell biztosítani.

 

1 8 .  R e n d k í v ü l i  e s e m é n y, b o m b a r i a d ó  e s e t é n s z ü k s é g e s  t e n n i v a l ó k

 

Az óvodaműködésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek illetve dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa, tűz és a robbanással történő fenyegetés.

A munka, -tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatás minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele. A gyermekek testi épségét veszélyeztető bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. A gyermekeket a tűzvédelmi Szabályzatban előírt menekítési terv szerint kell az épületből kivezetni.

Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén az intézményvezető és a tagóvoda vezetője intézkednek. Akadályoztatásuk esetén az Szervezeti Működési Szabályzatban rögzített helyettesítési rend szerint kell eljárni.

 

A székhelyen és telephelyen az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

 

Elsődlegesen az emberi élet mentéséről kell intézkedni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Rendőrséget, Tűzoltóságot és a Mentőt. Az intézkedő az eseményről köteles a fenntartót is tájékoztatni.

 

A kiürítés után az óvodapedagógusok ellenőrzik a gyermeklétszámot. A gyermekek elhelyezéséről az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

 

A rendőrség és a tűzszerészek megérkezéséig az intézményi dolgozók biztosítják a helyszint mindaddig, amíg testi épségüket, életüket nem veszélyeztetik.

 

Biztonságos elhelyezés a rendkívüli esemény függvényében átmenetileg a közeli Galló József Általános Iskolában lehetséges.

 

A rendkívüli eseményről, bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

 

 

1 9 .  A z  ó v o d a i  d o k u m e n t u m o k  n y i l v á n o s s á g r a h o z a t a l á n a  k  r e n d j e

 

Az óvoda-bölcsőde helyi nevelési programját és szakmai programját, Szervezeti Működési Szabályzatát, Házirendjét, egy-egy példányban el kell helyezni székhelyen az óvodavezetőnél, tagóvoda vezetőnél. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik. A tagóvodában erre időpont-egyeztetést kell kérni.

 

A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető ( időpont egyeztetés után) minden hónap első hétfőjén 14 órától a székhelyen az intézményvezetőtől, a tagóvodában a tagóvoda vezetőtől.

 

Előzetes megállapodás esetén tájékoztatás kérhető más időpontban is. Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is.

 

A gyermek felvételekor az óvodai, bölcsődei házirendet ismertetni kell a szülővel, illetve annak egy példányát át kell adni.

 

A szülő kérésére az óvodai, bölcsődei dokumentumokat minden óvodapedagógus, gondozónő köteles közre adni.

2 0.   A z  e l e k t r o n i k u s  ú t o n  e l ő á l l í t o t t   p a p í r a l a p ú n y o m t a t v á n y o k  h i t e l e s í t é s é n e k  r e n d j e

 

A Csoportnaplót nevelési év elején az óvodavezető nyitja meg, majd a nevelési év végén lezárja. Valamennyi lapja számozott, melynek hitelesítése következő módon történik:

Minden számozott lapot az óvodavezető aláírásával, bélyegzővel hitelesít. A dokumentum elején feltüntetésre kerül, hogy a lezárt dokumentum mennyi    számozott lapot tartalmaz.

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszer alkalmazása a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően kötelező. A rendszer használatára az intézményvezető és helyettese jogosult, valamint az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítését. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a gyermeki jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és gyermek lista, az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk.

Hozzáférés: A mappához való hozzáférés kizárólag az óvodavezető és helyettese számára lehetséges. Különleges esetben a vezető által megbízott személy.

 

A hitelesítet dokumentumok kezelésének rendje:

 

Összefűzés után a lezárt és hitelesített dokumentumok irattárba kerülnek, kezelésük és megőrzésük az Iratkezelési szabályzatban meghatározottak alapján történik.

 

2 1.  Z á r ó  r e n d e l k e z é s e k

 

A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja.

A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 2012. évi szervezeti és működési szabályzata

A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, és meghatározott körben használják helyiségeit.

A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell

Záradék

 

 

1. A fenti módosításokkal egybeszerkesztett és mellékleteket is tartalmazó – szervezeti és működési szabályzatot a Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda - Bölcsőde nevelőtestülete a

 

……………………….. én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezleten ……………

 

- os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az intézményvezető és a választott jegyzőkönyvhitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

 

 

Gyulaj, ………. év ……………… hó ………….. nap

 

 

 

 

Kőmüves Mónika

óvodavezető

 

 

 

 

………………………….

……………………………..

jegyzőkönyv-hitelesítő

 

 

 

 

 

jegyzőkönyv-hitelesítő

  1. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk és az intézményi alapdokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló ponthoz, valamint az SZMSZ mellékletét képező adatkezelési szabályzatnak a gyermekek adataira vonatkozó részéhez egyetértésünket adtuk.

 

 

Gyulaj, ………. év ……………. hó ……….. nap

 

.........………………...…………

szülői szervezet képviselője

 

 

Pári, ………. év ……………. hó ……….. nap

 

.........………………...…………

szülői szervezet képviselője

 

 

 

 

 

  1. 3. Az óvoda közalkalmazotti tanácsa nevében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a közalkalmazotti törvényben biztosított véleményezési jogkörünket gyakorolhattuk.

 

Gyulaj, …….. év …………….. hó ………… nap

 

 

 

….…………………………

KT – elnök

  1. 4. A  szervezeti  és  működési  szabályzatot  a  fenntartó intézményi társulás...................................

 

számú, 2013 év ………......... hó ............ nap  kelt határozatával jóváhagyta.

 

 

 

Gyulaj, 2013 év .....………..... hó ............ nap

 

 

  1. 5. Az intézményre vonatkozó módosítások hatályba lépésének időpontja: 2013 év

 

………………….. hó ………. nap

 

 

………………………………………

A fenntartói társulás elnöke

 

1. sz. melléklet

 

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM

 

A halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek fejlődésének elősegítésére

 

Az integrált nevelés különböző szociális és nemzetiségi háttérrel és képességgel rendelkező gyermekek együttnevelése. Az óvodánk részt vesz ÓFP-ban és SZÉCHENYI 2020-as esélyegyenlőségi pályázatban is.( pl.:TÁMOP 3.3.8.B-12-2102)

A projektek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek kiegyenlítése.

Az  Óvodai Fejlesztő Program különböző programok szervezésére nyújt támogatást, összhangban az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseivel. Az Integrációs Pedagógiai

Rendszerre építve az óvodai integrációs program célja, hogy a, gyermekek eredményeiben kevésbé legyen meghatározó a család társadalmi gazdasági státuszának hatása, támogassa az eredményes, innovatív pedagógiai módszerek alkalmazását, növelje a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességét, a csökkentse szegregáció mértékét, erősítse az együttműködést más ágazatokkal és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szüleivel. A pályázat célja a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171-173 § -aiban foglalt óvodai fejlesztő program, valamint képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés megvalósításának támogatása.

A pályázat kötelező elemeként az intézmények külső partnerek bevonásával programokat, tanórán kívüli szabadidős tevékenységet valósítanak meg, ezzel is erősítve az együttműködést helyi civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal. A hátrányos helyzetű gyermekek az intézménynek nyújtott anyagi segítség révén befogadóbb óvodai környezethez és az iskolai sikerességükhöz szükséges fejlesztésekhez juthatnak hozzá. A projekt különösen nagy gondot fordít a HHH-s gyermekek korai képességgondozására és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére.

SZÉCHENYI 2020-as esélyegyenlőségi pályázatok, programok (pl.:TÁMOP 3.3.8.B-12-

2102)

Jelen konstrukció az egyének képzettségi szintjének növeléséhez járul hozzá azzal, hogy a közoktatási intézményrendszer fejlesztésével, szolgáltatások biztosításával az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók részére esélyt teremt az általános és középiskolai tanulmányaik befejezésére, tanulási útvonalaik megerősítésére, lehetőséget teremt a képzettség megszerzésére. A közoktatási rendszer számos olyan – különösen a leszakadó rétegeket, köztük a romákat sújtó − problémával küzd, amelyek csak hosszú távú fejlesztéssel orvosolhatók. A hatékony fellépést – a méltányosság alapelvének tiszteletben tartásán kívül – az a tény is sürgeti, hogy a romák az iskoláskorú népesség, és ezáltal a jövő munkavállalóinak jelentős és egyre növekedő csoportját képviselik. A magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike az esélyegyenlőséget legkevésbé biztosító rendszereknek, a gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása határozza meg.

 

Az oktatási rendszer alapvető problémája, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egy része a helyben elérhető oktatási szolgáltatásokat sem kapja meg.

A 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2. sz. mellékletében felsorolt hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségek több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzdenek, melyet a területi elszigeteltség, a periferikus elhelyezkedés gyakran tovább súlyosbít. Közös, az országos átlagtól eltérő jellemzőik különösen:·

Ó a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népesség országos átlagot meghaladó aránya,

Ó a közoktatási (óvodai és iskolai) közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen elmaradó színvonala,

Ó a szociálisan hátrányos helyzetűek országos átlagot jelentősen meghaladó aránya

Ó súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi és lakhatási problémák, és rendkívül

Ó alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas munkanélküliség.

Jelentős probléma továbbá a szegregáció, mely egyrészt a középosztálybeli tanulók iskolai elvándorlása, másrészt a területi szegregáció és az iskolarendszer szelektivitása következtében alakult ki. A szegregált iskolákban és osztályokban rosszabb az oktatás színvonala: alacsonyabb a szaktanárok által megtartott órák száma, az érintett intézmények gyengébb felszereltségűek más helyi iskoláknál és osztályoknál. Mindezek következtében erősödnek a meglévő társadalmi különbségek.

A konstrukció alapvető célja, hogy a közoktatási intézmények alkalmassá váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/diákok, tanulók köztük roma gyermekek eredményes nevelésére-oktatására, támogassák iskolai sikerességüket a hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A konstrukció hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelő oktatási-nevelési intézmények az egész napos iskola keretében olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek elősegítik a tanulók iskolai sikerességének javulását. A konstrukció keretében lehetőség nyílik egyrészről a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét növelő, mintaértékű programok továbbfejlesztésére, azok más intézményben történő adaptációra való alkalmassá tételére, másrészről bevált programok adaptálására, illetve az adaptáció feltételeinek megteremtésére.

Részcélok: A konstrukció keretében elérni kívánt részcélok a következők:

-      a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktató közoktatási intézmények pedagógiai módszereikben való megújulása, beleértve szaktanárok szakmai fejlődése;

-      a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatásának elősegítése; -         a felzárkózás érdekében a közoktatási intézményeknek a környezetükkel, beleértve

-      családokkal való együttműködésének kialakítása és megerősítése.

 

A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség az ingerszegény környezet kompenzálására. Ez csak a szülőkkel való együttműködés alapján valósítható meg, amelyhez nagyfokú empátia és tapintat a kritérium.

 

Integrációs programunk jellemzői

 

Mivel az óvodai IPR teljesen beépül az Óvodai nevelés országos alapprogramjába, ezért nem jelent külön programot, hanem globális egészet alkot.

 

Az óvodánkba járó gyermekek különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a másságot, és a gyermekeket is erre neveljük, de minden gyermeknek meg kell adni az esélyt arra, hogy (azonos) egyforma lehetőséget kapjanak a tanulási képességeik fejlődéséhez. Támogatja a gyermekek azon jogát, hogy életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységben vegyenek részt.

 

A napjainkban világszerte zajló gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely majd végig kíséri őket egész életük során.

 

Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi nevelési programunk igyekszik megalapozni a jelenkor, illetve a századunk kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, tudásanyagot és készségeket.

 

Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyorsan változó időhöz való alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például:

 

  • Szembesülni a változással és előidézni azt.
  • Kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni.
  • Rátalálni a problémákra és megoldani őket.
  • Kreatívnak, fantázia dúsnak és ötletesnek lenni.
  • Érzékenynek lenni saját közösségünk, országunk és környezetünk problémái iránt. Programunk figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget, különös hangsúlyt helyezve:
  • Az élmények individualizálására
  • Arra, hogy tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában
  • A család részvétele az óvodai nevelésben.

 

Az integrációs program célja

 

A program célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.

 

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a gyermek személyre szóló fejlesztése   A beiratkozásnál, felvételnél

  • A gyermek egyéni fejlesztésében
  • Az értékelés gyakorlatában
  • A fegyelmezés gyakorlatában
  • A humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében
  • Családokat támogató tevékenység
  • A családokkal való megfelelő és segítő kommunikáció kialakítása.   Elkötelezettség és felelősség az esélyegyenlőség megvalósításáért!
  • A partnerség kialakítása szülők és a szakmai segítők között.
  • A hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyegyenlőség biztosítása a szolgáltatás igénybevételénél is.

 

Az intézményünk saját integrációs programja

 

HPP is tartalmazza az egyéni bánásmód és a differenciált nevelés fontosságát. A gyermeki individum demokratikus szellemben történő kibontakozására törekszünk

 

 

Alapvető követelményünk a gyermek emberi méltóságának, jogainak, esélyegyenlőségének biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével, játékkal, munkával és tanulással egyaránt. Programunk is megfogalmazza nevelésünk folyamán a befogadó és toleráns légkör megteremtését. Gyermekeink különböző családi háttérrel rendelkező közösségben élnek. Ahhoz, hogy képesek legyenek beilleszkedni a szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe és ezekbe megtalálják helyüket. Fejleszteni szükséges képességeiket és szociális magatartásukat.

 

Feladatunk:

 

  • A hátrányos helyzetű gyermekek számának és helyzetének folyamatos felmérése
  • Környezettanulmány készítése óvónők bevonásával
  • Szülők tájékoztatása az igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
  • Esély egyenlőség alapelvét szem előtt tartva, az egyéni sorsokkal való törődés és segítségnyújtás

Az óvodapedagógussal együttműködve szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) biztosítja a felzárkóztatást.

Integrációs programunk ennek megfelelően:

 

  • Listaszerűen kiemeli a helyi nevelési program és egyéb szabályozó dokumentumaink azon területeit, melyeket a továbbiakban nagyobb tudatossággal, és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell nevelési folyamatunk fókuszába állítani.

 

  • Nélkülözi a részletes pedagógiai tartalmakat, mivel ezek a helyi nevelési programban, valamint az intézményi és csoport szintű tervezési és értékelési dokumentumaiban találhatók

 

  • Nem képez külön programot az óvodai nevelőmunkában

 

A program tartalmi elemei

HPP,vagy egyéb szabályozó tartalmazza-e

Megjegyzés

Igen

Nem

1. Szervezési feladatok

A         HHH   gyermekek      óvodai beíratásának támogatása

- Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás támogatása

x

 

Kapcsolatfelvétel a védőnővel, szülőkkel

2. Nevelőtestület együttműködése

Rendszeres TEAM munka valamennyi munkatárs, részvételével, esetmegbeszélések, hospitálás

x

 

Mindenkori éves Munkatervben

3. Pedagógiai munka kiemelt területei

Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés

x

 

Személyiség lap, egyéni fejlődési lap, bemeneti mérés,

 

 

 

 

Ped. szaksz. (középsős korúak, tankötelesek)

kommunikációs nevelés

- szókincs, nyelvi kifejező képesség, beszédértés, beszédészlelés, fejlődésének elősegítése

x

 

HPP

DIFER mérés

 

Érzelmi nevelés, szocializáció

-     Bizalom,       elfogadás, együttműködés

x

 

HPP

 

Egészséges életmódra nevelés

-     Egészségtudat          kialakítása, táplálkozás

x

 

HPP

 

Társadalmi    tevékenység    tudatos fejlesztése

x

 

 

 

Korszerű pedagógiai módszerek

-      a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek

-      Differenciálás

-      Kooperatív tanulási technikák

-      Mozgás-zene felhasználásának módszerei

 

x x x x x

 

HPP

 

4. Gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtássa kapcsolatos munka

l

Egészségügyi szűrővizsgálatok

- A gyermek fejlődésének nyomonkövetése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi ellátás

kezdeményezése

x

 

Munkaterv       szerinti       orvosi

vizsgálatok

Gyermekjóléti                 szolgáltatások

kezdeményezése

-      Ruhák, játékok stb. gyűjtése, adományozása, kölcsönzése

-      lehetőség szerint erdei óvoda, kirándulások, színházlátogatások szervezése

-      Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés

-      Egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában

x

 

Családsegítő tevékenysége

Kapcsolat      a          cs központtal

HPP, Munkaterv

 

 

 

Kapcsolat           a

ellátórendszerrel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

aládsegítő

szociális

5. Együttműködések kialakítása, más  óvodán kívüli szervezetekkel képességgondozást is segítik)

(a korai

SZMK, RNÖ,  Védőnői- háziorvosi

x

 

Munkaterv

 







 

szolgálat,      Családsegítő,      Községi

Önkormányzat

Szakmai          szolgáltatók,   Civil szervezetek

 

 

HPP-A gyermekek beíratásával a hiányzás csökkentésével, szülői programokkal

kapcsolatos együttműködés

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

Iskolaérettség elérését            támogató munka

-      A         tanulási             képességek megalapozása

-      A tanulás és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése

-      Megoldás késztetés, monotónia tűrés, figyelem koncentráció

-      alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása

 

x

 

x

 

 

x

 

 

x

HPP,     Szak,.Szolg.,Nev.     tan.

Védőnői- háziorvosi szolgálat

Beiskolázás

- Sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos

felvilágosítás, tanácsadás

 

x

 

Szak,.Szolg.,Nev. tan. HPP, Munkaterv

Az     iskolával     közös    óvoda-iskola

átmenetet segítő program kidolgozása

-      DIFER mérés

-      Hospitálások

-      Esetmegbeszélések

-      Közös szakmai programok

x

 

HPP, SZMSZ, Munkaterv

A           gyermekek           fejlődésének

nyomonkövetése

-      Igény és elégedettség mérés a a helyi általános iskolában

-      8. osztályosok kísérik az elsősöket az iskolába

-      Pár napot marad velük az óvónéni az iskolában

-      Az óvónők meglátogatják a volt óvodásaikat

x

 

x

 

x

 

x

 

x

 

 

HPP, Munkaterv

7. Szülőkkel való kapcsolattartás együttműködés

Személyes       kapcsolat             kialakítása minden szülővel

x

 

Családlátogatás,

szülői tréningek

HPP

Munkaterv

Rendszeres napi-heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről

-      egyéni fejlesztési lapok bejegyzéseinek megbeszélése

-      A         gyermek             alkotásainak megmutatása

-      Szülők             részvételi

x

 

x

 

x

 

 

 

HPP

Munkaterv

lehetőségeinek biztosítása a programokon

x

 

 

Szükség és igény szerint:

-      Egyéni beszélgetések

-      Gyermekneveléssel

kapcsolatos     nézetek kicserélése

-      A család szokásainak és értékrendjének megismerése, megértése,

-      a          Család             erőforrásainak

feltárása

 

x x

 

 

x

 

 

x

 

HPP

Munkaterv

Szülői közösségek kialakítása, szülők bevonása az óvodai rendezvények szervezésébe, és lebonyolításában

x

 

HPP

Munkaterv

Igények lehetőség szerinti kielégítése

x

 

Munkaterv

8. Intézményi önértékelés, eredményesség

Intézményi önértékelés részeként az integrációs program értékelése

-indikátorok szerint: beóvodázási arány, hiányzási mutatók, DIFER mérés értékelése, fejlesztés irányának kijelölése

x

 

Munkaterv, Éves értékelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.sz melléklet

 

Adatkezelési szabályzat

 

 

  1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak.

 

  1. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak.

 

  1. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja: papír alapú nyilvántartás, elektronikus úton előállított nyilvántartás.

 

  1. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény vezetője egy személyben felelős.

 

  1. Az alkalmazottak adatait felveheti, nyilvántarthatja: óvodavezető

 

  1. Az óvodások adatait felveheti, nyilvántarthatja: Óvodavezető,

Óvónők

 

 

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:

 

 

  • Az alkalmazottak adatait továbbíthatja a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: óvodavezető

 

  • Az óvodások adatait továbbíthatja: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv részére az óvoda vezetője.

 

  • A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja:

óvodavezető, óvónő.

 

  • Az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: óvodavezető.

 

  • A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: óvodavezető, óvónő.

 

  1. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az óvodavezető a felelős.

 

  1. Az óvodások személyes adatait csoportonként az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

-     Beíratási napló – vezetéséért felelős: óvodavezető

 

-     Felvételi és mulasztási napló – vezetéséért felelős: csoportvezető óvónő

 

-     Fejlődési napló – vezetéséért felelős: csoportvezető óvónő

 

9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az óvodavezető a felelős.

 

Hivatali titok megőrzése

 

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül, amit a jogszabály annak minősít a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban, írásban annak minősít.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.sz. melléklet

 

Kockázatkezelési szabályzat

 

A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. Ennek során meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. Meg kell határozni azokat az intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

 

A kockázat fogalma: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elem és esemény bekövetkeztének a valószínűsége, mely hátrányosan érinti a szerv működését

 

A kockázat lehet: egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. Lehet szabálytalanság, vagy megvalósítás során fellépő hiba kockázata. Véletlenszerű esemény, hiányos ismeret, információ.

A kockázatkezelést az intézményben a vezető végzi. A vezető kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása során a kockázati tényezők valószínűsítése, ennek a tűréshatárán belüli csökkentése, illetve megelőzése.

 

A kockázatkezelés 4 lépése:

 

-          a kockázat azonosítása, melyek az intézmény célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések elősegítik a mérsékelés lehetőségét.

-          a kockázat értékelése, milyen mértékben befolyásolja az intézmény célkitűzését, figyelembe kell venni az intézmény adott kockázattal szembeni tűrőképességét.

-          kockázati reakciók: kockázat elviselése, kockázat kezelése, kockázat átadása. A vezetőnek támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlataira. A nagykockázatú tevékenységek esetében a vezető felkéri a belső ellenőrzést a vizsgálat végrehajtására. Az ellenőrzés alkalmas eszköz a kockázatok kezelésére.

-          kockázatok felülvizsgálata: a feltárt kockázatokat nyílván kell tartani. A nyilvántartásnak minden kockázatra kiterjedően tartalmaznia kell:

-          a bekövetkezés valószínűségét,

-          az esetleg felmerülő kár mértékét,

-          a kockázat kezelésére javasolt intézkedést,

-          a felelős dolgozó megnevezését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.sz. melléklet

 

 

Szabálytalanságok kezelésének rendje

 

 

A szabálytalanság valamely létező szabálytól való eltérést jelent.

 

Szabálytalanságnak minősül:

 

-          a hatályos jogszabályok,

 

-          az állami irányítás egyéb jogi eszközei,

-          az ügyrend,a munkaköri leírások

-          az intézmény által kötött polgári jogi szerződések  rendelkezéseinek megsértése, függetlenül attól , hogy szándékosan,gondatlanul, vagy  mulasztással valósult meg.

A szabálytalanság észlelése:

 

-          ha az intézmény valamely munkatársa szabálytalanságot észlel, köteles azt azonnal jelenteni a közvetlen felettesének. Ha a vezető személyesen is érintett, akkor a következő felettesnek is jelenteni kell.

 

-          a kisebb súlyú szabálytalanság jelentése történhet szóban is, de a vezető az észlelőt utasíthatja az írásba foglalásra.

 

-          nagyobb súlyú szabálytalanság jelentése írásban történik.

 

-          a vezető vizsgálja, hogy az információ valóban szabálytalanságra utal-e.

 

-          A vizsgálat eredményeitől függetlenül a vezető az alábbi döntéseket hozza:

 

-          az írásban bejelentett, de intézkedést nem igénylő szabálytalanságot nyilvántartásba veszi,

 

-          meghozza a szükséges intézkedéseket, és az intézkedések nyilvántartásba vételéről gondoskodik,

 

-          írásban átadja az ügyet az intézkedésre jogosult személynek.

 

-

-          az intézkedési jogosultságot az SZMSZ és a vezető munkaköri leírása határozza meg.

 

-          a külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanságot az általa készített ellenőrzési jelentés tartalmazza, amelynek alapján az intézményintézkedési tervet készít és hajt végre.

 

Intézkedések

 

Cél: a szabálytalanság és következményeinek felszámolása, a szabályszerű állapot helyreállítása,

 

a felelősség megállapítása, a szabálytalanság megismétlődésének megakadályozása.

 

Jellemző intézkedések:

 

-          saját hatáskörben hozott döntés- ügyirat, nyilvántartás esetén annak kijavítása, visszavonása, módosítása, kiegészítése

-          felelősség megállapítása esetén – fegyelmi büntetés, eljárás indítása,

-          a szabálytalansághoz vezető körülmények, feltételek megváltoztatása,

-          a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresése (rendőrség, ügyészség)

-          kisebb súlyú szabálytalanság esetén intézkedés szóban, nagyobb súlyú esetén írásba kell foglalni.

-          az intézkedésre jogosult személy írásban köteles intézkedni:

 

-          bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja,

-          amennyiben jogszabály az intézkedésírásba foglalását írja elő.

 

Az intézkedés nyomon követése

 

-          az intézkedésre jogosult személy figyelemmel kíséri az intézkedés végrehajtását, ennek során feltárja az esetleges további szabálytalanságok lehetőségeit és megszüntetésükre javaslatot tesz.

 

Az intézkedések nyilvántartása

 

Az intézkedésre jogosult személy nyilvántartást vezet a megtett intézkedésekről. A nyilvántartás minden esetben tartalmazza:

 

a szabálytalanság észlelőjének a nevét,   a szabálytalanság észlelésének és jelentésének

időpontját

a szabálytalanság leírását,

a meghozott intézkedések megnevezését, a végrehajtás lépéseit, határidőit, intézkedés hiányában a mellőzés indokait.

Az intézkedés eredményét, az ügy lezárásának időpontját.

 

A nyilvántartás elektronikusan és papíron is vezethető. A nyilvántartásban a

szabálytalanságban érintett neve és beosztása kivételével más személyes adat nem rögzíthető és nem tárolható

5. sz. melléklet

 

Az ellenőrzési nyomvonal

 

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 145§ szerint Az ellenőrzési nyomvonal „ a költségvetési szerv végrehajtási,pénzügyi,lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt,vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.” Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény SZMSZ –nek a mellékletét képezi.

 

Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, és a hozzá tartozó felelős.

 

Az ellenőrzési nyomvonal modelljének kialakítása során első lépésként meg kell határozni a működés és gazdálkodás terén, azokat a főbb tevékenységcsoportokat,amelyek több tevékenységet összefoglalóan képesek leírni.

 

Ezek a következők:

 

  • Oktatási tevékenység ellenőrzése:

pedagógiai ellenőrzés

tanügy igazgatási ellenőrzés

 

  • Gazdálkodási tevékenység ellenőrzése:

 

költségvetés tervezése   pénzügyi feladatok   leltározás, selejtezés   szabályzatok készítése   adatszolgáltatás

beszámolók

 

Rendszeres időközönként – évenként – a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni Oktatási tevékenység ellenőrzési nyomvonal

 

Főfolyamat

Folyamatok

Ellenőrzés jellege

Ellenőrzendő dok.

Főfolyamat 1

-foglalkozásokkal

Vezetői ellenőrzés

Naplók, feljegyzések,

 

 

 

kapcs. tevékenység

-óvodán kívüli feladatok

 

 

 

jegyzőkönyvek

 

 

Főfolyamat 2

-Nyilvántartások

Vezetői ellenőrzés

Csoportnaplók

 

vezetése,

Folyamatos

Hiányzási naplók

Tanügy igazgatási

-Karbantartása,

ellenőrzés

Fejlesztési naplók

feladatok

 

 

kimutatások

 

 

 

 

 

Hiányzások kimutatása Fejlődési naplók

6.sz melléklet

 

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT, AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ

NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

 

Ezen iratkezelési szabályzat:

  • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény;
  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései alapján készült.

 

Értelmező rendelkezések

A szabályzat alkalmazásában:

(1)        Iratnak minősül minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

(2)        Elektronikus irat elektronikus formában rögzített elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.

(3)        Számítástechnikai adathordozók a mágnesszalag, hajlékony és merev lemez, CD stb.

amelyek az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítják.

 

(4)        Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás,

egyszerű és hitelesített iratmásolat lehet.

 

(5)        Közhitelű okirat: az iktatókönyv, a kézbesítő könyv, a törzskönyv, az oklevél nyilvántartó,

a díszoklevél nyilvántartó, a regiszter.

 

(6)        Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett,

illetve küldött elektronikus irat.

 

(7)        Ügyintézés: az intézmény működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi, formai, kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége.

 

(8)        Ügyintéző: az ügyek érdemi intézését végző személy, az ügy előadója, aki az ügyet

döntésre előkészíti.

 

(9)        Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza.

 

(10)    Szignálás: az ügyben intézkedni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése az ügyben kiadmányozni jogosult részéről, akinek hatáskörébe tartozik az ügy kiadmányozása.

 

(11)    Kiadmányozó: a főiskola vezetője részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása.

 

(12)    Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről.

 

(13)    Kiadmány (kiadvány): a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.

 

(14)    A kiadmány tartalma: cím, ügyirat száma, ügyirat tárgya, hivatkozási szám, ügyintéző neve, mellékletek száma, határidő, kiadmányozás kelte, kiadmányozó neve és beosztása, a címzett neve, lakcíme (az első példányt az ügyfél kapja), határozatot, vagy annak másolatát megkapó személyek felsorolása.

 

(15)    Iratkezelésnek minősül: az iratok átvétele, iktatása, kiosztása, nyilvántartása, leírása,

elküldése, csatolása, határidőzése, irattározása és selejtezése.

 

(16)    Postaátvevő: az intézményvezető által megbízott, a posta engedélyével rendelkező személy, aki a küldeményeket a postán átveszi, illetve a főiskolai küldeményeket a postára feladja.

 

(17)    Postát bontó személy: az intézményvezető, vagy ő által állandó jelleggel erre a feladatra kijelölt személy a beérkezett küldemények bontására.

 

(18)    Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény működése során keletkezett, elintézett,

rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó iratokat.

 

(19)    Levéltári anyagnak tekintendők bármely eljárással készült gazdasági, tudományos, politikai, jogi vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratok, valamint bármely eljárással készült kép- és hangfelvételek is.

 

(20)    Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét.

 

I. ÜGYINTÉZÉS ÉS IRATKEZELÉS

 

 

1. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a „sérülten érkezett”, illetőleg a „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja.

 

2. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.

 

3. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz.

 

4. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit.

 

5. A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni.

6. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni.

7. Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven folyik, a gyermekek óvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven - a kisebbségi és magyar nyelven - kell iktatni és tárgymutatózni.

8.Az iktatott iratokat az ügy elintézőjének a nevelési-oktatási intézményen belüli rendelkezések szerint kell átadni.

 

9.Az iratnak tartalmaznia kell a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

 

10.Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

 

  1. 11. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

  1. 12. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

 

  1. 13. az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje a fenntartóval megegyező.

 

Irattár

 

  1. 1. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. számú melléklet szerinti irattári terv határozza meg.

 

  1. 2. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak.

  1. 3. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

Iratok selejtezése, intézmény megszűnése esetén követendő eljárás

1. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet.

2.. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

3. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a d) pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást - a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak.

 

II. A tanügyi nyilvántartások

A beíratási napló, a felvételi és mulasztási napló

 

  1. 1. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet gyermekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek.

  1. 2. A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

  1. 3. Ha az óvoda, illetve a kollégium testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló nevelését is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

 

A foglalkozási napló

 

Az óvodai, a tanórai, a tanórán kívüli, valamint a kollégiumi foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni.

 

A jegyzőkönyv

 

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az intézményvezetőt. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

 

A tanügyi nyilvántartások vezetése

 

1. A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

Az óvoda által használt kötelező nyomtatványok

 

  • Pedagógiai program
  • Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete:
  • Adatkezelési és informatikai szabályzat Függelékei:
  • Munkaköri leírás minták
  • Vezetői jogkörök, feladatkörök és hatáskörök,
  • Az intézményben bélyegzőhasználatra jogosultak listája

 

Egyéb szabályzatok:

  • Kollektív Szerződés
  • Közalkalmazotti Szabályzat
  • Éves munkaterv
  • Házirend
  • Beíratási eljárásrend
  • Belső kontrollrendszer
  • Kulcskezelési szabályzat
  • Vagyongazdálkodási szabályzat
  • Selejtezési szabályzat
  • Leltározási szabályzat
  • Pénz- és értékkezelési szabályzat
  • Gazdasági ügyrend
  • Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata
  • A jogkörök gyakorlóinak névszerinti felsorolása, aláírás minták
  • Bizonylatok kezelésének szabályzata

 

Az intézmény irattári terve,  kötelező nyomtatványok Irattári terv

 

 

Ügykör megnevezése

 

 

 

Őrzési idő (év)

Intézménylétesítés, - átszervezés,  - fejlesztés

 

nem selejtezhető

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

 

nem selejtezhető

Személyzeti, bér- és munkaügy

 

50

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek

 

10

Fenntartói irányítás

 

10

Szakmai ellenőrzés

 

10

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

 

10

Belső szabályzatok

 

10

Polgári védelem

 

10

Munkatervek, jelentések, statisztikák

 

5

Panaszügyek

 

5

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

 

10

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

 

nem selejtezhető

Felvétel, átvétel

 

20

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

 

5

Naplók

 

5

Pedagógiai szakszolgálat

 

5

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

 

5

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

 

5

Gyermek- és ifjúságvédelem

 

3

Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, - fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

 

határidő nélküli

Társadalombiztosítás

 

50

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

 

10

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

 

5

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

 

5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.sz melléklet

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT

 

A közalkalmazotti szabályzat felépítése:

 

I.1.A közalkalmazotti szabályzatot megkötő felek

2.A szabályzat célja

3.A szabályzat hatálya

4.A szabályzat módosítása, felmondása

 

II.A közalkalmazotti képviselő

 

1.A közalkalmazotti képviselő kapcsolatai

2.A közalkalmazotti képviselő jogkörei

3.A szabályzat elfogadása

 

Közalkalmazotti szabályzat

 

I.1.Ezen közalkalmazotti szabályzatot a Gyulaji Magoncka Társult Óvoda- Bölcsőde közalkalmazotti képviselője és az óvodavezető,mint munkáltató a mai napon, együttesen alkotta meg az érvényes jogszabályok figyelembevételével.

 

2.A közalkalmazotti szabályzat célja, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a közalkalmazotti képviselő kapcsolatrendszerét, ill. a közalkalmazottak részvételi jogaival összefüggő legfontosabb kérdéseket.

 

3.a./A közalkalmazotti szabályzat kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára,beleértve az igazgatót is.

 

b./ A szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba,és a munkáltató vagy a közalkalmazotti képviselő megszűnésével hatályát veszti.

A közalkalmazotti szabályzat kihirdetéséről a munkáltató a szabályzat elfogadását vagy módosítását követő 15 napon belül köteles gondoskodni.

 

 

4.a./ A közalkalmazotti szabályzat módosítását bármelyik elfogadó fél kezdeményezheti. A kezdeményezésre a másik félnek 30 napon belül érdemi választ kell adnia.

 

b./A közalkalmazotti szabályzatot bármelyik elfogadó fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. A felmondással a közalkalmazotti szabályzat aláírását követő 6 hónapon belül egyik fél sem élhet. Felmondás esetén a közalkalmazotti képviselő és a munkáltató együttesen köteles a felmondás kezdeményezése után 30 nappal tárgyalást kezdeni az új közalkalmazotti szabályzat kidolgozásáról.

 

Közalkalmazotti képviselő

 

1.A közalkalmazotti képviselő kapcsolatai:

1.1. A közalkalmazotti képviselő és a közalkalmazottak között

1.2.A közalkalmazotti képviselő és a munkáltató között

1.3.A közalkalmazotti képviselő külső kapcsolatai

 

 

1.1.A közalkalmazotti képviselő és a közalkalmazottak kapcsolatai

 

A közalkalmazotti képviselő a Gyulaji Magoncka Társult Óvoda- Bölcsőde közalkalmazotti jogviszonyban állók által közvetlenül és titkosan választott személy.

A közalkalmazotti tanács választására magasabb jogszabályokban meghatározott időben és módon kerül sor.

A közalkalmazotti képviselő a munkáltatóval történő tárgyaláskor az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló összes dolgozót képviseli, a dolgozók részvételi jogát testesíti meg az oktatási intézmény irányításában,vagyis alapvető feladata,hogy a döntések előkészítésénél megjelenítse a dolgozók véleményét,érdekeit.

A közalkalmazotti képviselő egy-egy munkáltatói előterjesztés kapcsán köteles a dolgozók körében előzetes véleménykérést folytatni, sőt a dolgozók javaslatára egyes esetekben az adott témáról dolgozói gyűlést kell tartani.

A közalkalmazotti képviselő rendszeresen, évente legalább 1 alkalommal köteles a dolgozóknak beszámolni tevékenységéről.

A közalkalmazotti képviselő az egész dolgozói közösséget (minden közalkalmazotti jogviszonyban állót együtt) képviseli,ezért egyedi ügyekkel,problémákkal csak akkor tud foglalkozni,ha azok a közalkalmazottak nagyobb csoportját is érintik. A közalkalmazottak nagyobb csoportja 3 fő dolgozót jelenti.

 

1.2.A közalkalmazotti képviselő és a munkáltató közötti kapcsolat

 

A közalkalmazotti képviselő és a munkáltató közötti együttműködési formákat jelen szabályzat rögzíti, mely kettőjük megállapodását tartalmazza.

A munkáltató köteles magasabb jogszabályokban meghatározott módon és kérdésekben a közalkalmazotti képviselő jogkör-gyakorlását biztosítani.

A munkáltató és a közalkalmazotti képviselő az egymáshoz intézett kérdésekre kölcsönösen kötelesek 15 napon belül a kérdező félnek tájékoztatást adni- szóban vagy írásban-a kérdező igénye szerint.

A közalkalmazotti képviselő és a munkáltató megállapodnak abban, hogy az egymáshoz intézett kérdések, tájékoztatások, javaslatok, előterjesztések szóban és írásban is érvényesek.

Bár-

Melyik fél kérésére azonban az adott kérdést,tájékoztatást-javaslatot írásba kell foglalni.

A közalkalmazotti képviselő biztosítja, hogy a dolgozók a munkáltató döntéseinek előzményeiről, okairól a valóságnak megfelelő, átfogó képet kapjanak.

A munkáltató ingyenesen biztosítja a közalkalmazotti képviselő részére a felmerülő telefon és postázás költségeit.

A munkáltató a magasabb jogszabályok alapján a közalkalmazotti képviselő részére heti 10%, a közalkalmazotti tanács elnöke heti 15% kötelező óraszám csökkenést biztosít munkaidő kedvezmény címén.

.

 

1.3.A közalkalmazotti képviselő külső kapcsolatai

 

A közalkalmazotti képviselő az egyes –nagyobb jelentőségű-munkáltatói előterjesztések esetén tagjainak döntése alapján az adott kérdésről véleményt kérhet,egyeztethet a környék hasonló típusú intézményeinek közalkalmazotti képviselőjével.

 

2.A közalkalmazotti képviselő jogkörei

 

A közalkalmazotti képviselő a Munka Törvénykönyv (M.T.)és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) előírásai alapján az alábbi jogkörökkel rendelkezik.

 

2.1.Együttdöntési jog:

 

A közalkalmazotti szabályzat elfogadásáról

 

2.2.Véleményezési jog:

 

  • a gazdálkodásból származó bevételek felhasználásának tervezetéről
  • a belső szabályzat tervezetéről
  • a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetéről
  • a korengedményes és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekről
  • a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervekről
  • a munkáltató munkarendjének kialakításáról
  • az éves szabadságolási tervről

 

2.3.Tájékoztatási jog:

 

  • a közalkalmazotti képviselő jogosultságának gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni
  • a közalkalmazotti képviselő a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a közalkalmazottaknak a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos.

 

3.A közalkalmazotti szabályzat elfogadása:

 

A közalkalmazotti szabályzatot a mai napon elfogadjuk.

 

 

Kelt: Gyulaj, 2013. 01.03.

 

 

 

 

……………………………..                                        ……………………………………

Munkáltató                                                                     közalkalmazotti  képviselő

8.sz. melléklet

 

Munkaköri leírások

 

Az intézményvezető munkaköri leírása

 

Intézményvezető: az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.

 

Munkakör megnevezése: intézményvezető - jogállását a Közoktatási törvény 15. §-ának (3). bekezdése, 39. §-ának (1) bekezdése és 54.-55. §-a határozza meg.

 

 

Az intézményvezető felelős

 

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,   a takarékos gazdálkodásért,   a pedagógiai munkáért,

az intézmény ellenőrzési, mérési értékelési programjának működéséért,   a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért,   a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,   a gyermekbalesetek megelőzéséért,

a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,   a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda

ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért,

a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért,   az intézmény költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett,

a dohányzási tilalom betartatásáért

jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért   gyakorolja a munkáltatói jogkört;

 

A tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele.

 

A szülők értesítése az óvoda és bölcsőde nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja.

 

Kizárólagos jogkörébe tartozik:

 

 

tekintetében a tagóvoda vezető véleményének kikérésével,

a kötelezettségvállalás,   az utalványozás (aláírás),   a fenntartó előtti képviselet.

 

Közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettest (az általános helyettest és a tagóvoda vezetőjét.

 

Az intézmény minden dolgozójára vonatkozó általános rendelkezések:

 

-          A Gyulaji MAGONCKA Társult Óvoda- Bölcsőde Pári Község köznevelési intézményét is magába foglalja.

-          Valamennyi intézményegység egy vezetéssel működik.

-          Minden dolgozó köteles a munkaköri leírásban foglaltakat betartani.

-          Az intézmény irányítója az óvodavezető, minden dolgozó az ő közvetett beosztottja.

-          Az       óvodavezető    engedélyezi     a          dolgozók         szabadságolását,          eltávozását,             esetenkénti mellékfoglalkozását.

-          Az óvodavezető tartja a kapcsolatot a fenntartó intézménnyel, a felettes szervezettel, minden hivatalos ügyben ő képviseli az intézményt.

-          Bélyegzőhasználati joggal csak az intézményvezető és megbízottja rendelkezik.

-          A intézménynek címzett küldeményeket csak az óvodavezető tudtával és engedélyével bonthatja fel.

 

Az óvodavezető helyettes munkaköri leírása

 

Megszervezi a helyettesítéseket

Elkészíti a nyári szabadságolási tervet

Intézi az óvónők, dajkák munkaidő beosztását, alkalomszerű módosításokat

Szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, nyilvántartja a szabadságokat   Előkészíti a munkatársi értekezleteket, ellátja a nevelési értekezletek szervezési feladatait

Szervezi a házi továbbképzéseket, hospitálásokat

Belső továbbképzésen vitaindítóként közreműködik

Az intézmény bélyegzőjét teljes felelősséggel használja

Részt vesz a csoportellenőrzésekben, eredmény mérésekben az ellenőrzési tervben foglaltak alapján

Ellenőrzi a mulasztási naplókat

Ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját

Segíti a kezdő óvodapedagógust és újonnan belépő kolléga munkáját (beilleszkedését)

A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi értekezleten, legjobb tudása szerint törekszik a pedagógiai célok megvalósítására

A gyermekek, szülők, dolgozók személyiségjogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a Közalkalmazotti és Közoktatási törvényben foglaltak szerint jár el.

 

Kapcsolatok:

 

Kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel   A székhely óvoda szülői munkaközösségével

 

Munkakörülmények:

 

Közreműködik a baleseti veszélyforrás elhárításában a gyermekeket óvó, védő intézkedések megtartásában

Figyelemmel kíséri a takarékos energia- és anyagfelhasználás

 

 

Tagóvoda vezető munkaköri leírása

 

Az általános óvodapedagógusi munkakörön túli feladatok:

-          Felelős az óvoda szakmai irányításáért, a foglalkozási terv, munkaterv, munkaidő beosztás, óvodai házirend elkészítéséért, a helyes óvodai napirend összeállításáért.

-          A kötelező óvodai dokumentumokat az intézményvezetőnél leadja, majd azok tantestületi elfogadása után ügyel betartásukra.

-          Az intézményvezető kérésére egyéb adminisztrációs feladatokat is ellát (statisztika, fejlesztési terv, működéshez szükséges feltételek összegzése, stb.)

-          Az óvodai szülői értekezletek beszámolóját elkészíti, segíti a szülői munkaközösség munkáját.

-          Az óvodai térítési díjakat a szülőktől átveszi, azt továbbítja a mentorintézménynek.

-          Nyilvántartást vezet az óvodáskorúakról, a veszélyeztetettekről, a hátrányos helyzetűekről.

-          Elkészíti a nagycsoportosok iskolába lépéséhez szükséges iratokat, javaslatot tesz az óvodavezetőnél az iskolaérettségi vizsgálat kérésére, ill. az Áthelyező Bizottsághoz utalásra.

-          Részt vesz a leltározási munkában. Felelős az óvoda valamennyi leltári tárgyáért.

-          Felelős az adminisztráció naprakészségéért, az iratkezelés szabályosságáért. Jelentéseit, nyilvántartásait átadja az intézményvezetőnek. Az óvodavezetőt rendszeresen tájékoztatja tapasztalatairól, intézkedéseiről.

-          A tagóvoda vezetői munkakör vezetői beosztás. A tagóvoda vezető az intézmény igazgatóságának tagja. Munkáját az SZMSZ megfelelő pontjai alapján végzi.

-          Az óvodába érkező vagy onnan feladott leveleket az intézmény vezetője írja alá és iktatja. A

tagóvoda vezető köteles minden postai küldeményt az óvodavezető tudomására hozni.

 

Óvodapedagógusok munkaköri leírása

 

Az óvodapedagógus feladatai:

  • Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.
  • Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel.
  • A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg.
  • Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.
  • Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.
  • Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.
  • Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében!

 

Alaptevékenysége:

  • Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője.
  • Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse.
  • Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Kötelessége, hogy fejlessze pedagógiai munkáját, részt vegyen az óvodavezető által megjelölt továbbképzéseken.
  • Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai, és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Oktató munkájára, napi foglalkozásaira tudatosan készüljön fel. Éves munkájához készítsen foglalkozási tervet, melyet    felettesével hagyasson jóvá. Gondoskodjon a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközökről, segédanyagokról.
  • Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket.
  • Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít.
  • A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével!
  • A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről.
  • Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen a munkaközösségben feladatokat.
  • Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. Ezek pontos időpontját rögzítse a munkatervben. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermeke fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Különös gonddal foglalkozzon a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel. Utóbbiakról rendszeresen informálja az intézmény vezetőjét.
  • A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. ismerje az első osztály követelményeit. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.
  • Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját.
  • Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról.
  • A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.
  • Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok, anamnézis).
  • Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit,

 

tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.

  • Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.
  • Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre, rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. Felelős a rábízott gyermekekért, a csoportot nem hagyhatja magára, munkaidő alatt csak indokolt esetben hagyhatja el az óvodát.
  • A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.
  • Alkotó módon részt vállal az ünnepélyek, megemlékezések szervezésében, lebonyolításában.
  • Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

Az óvónő az intézményi tantestület tagja, annak munkájában, a tantestületi értekezleteken részt vesz. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.

  • Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.
  • Felelős a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásokon elhangzottak betartásáért.
  • Az ANTSZ előírása szerint részt vesz a kötelező munka alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi könyvét naprakész állapotban tartja.
  • Érkezéséről és távozásáról jelenléti ívet vezet.

 

Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint

Helyettesítés

Szülői értekezlet tartása

Előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása

Jegyzőkönyvvezetés

Az       óvodai             munkatervben             szereplő           rendezvények,             szabadidős      tevékenységek megszervezése

Pályázatírásban való részvétel

Leltározás, selejtezés előkészítése

 

Munkaköri leírás kiegészítés

 

Óvodai fejlesztő program, integrációs felkészítés ellátására      Havi……óra Feladatok:

  • A HHH-s gyerekek egyéni fejlesztése
  • A fejlesztésről egyéni fejlesztési lap naprakész vezetése, annak ellenőrzése
  • A szülők rendszeres tájékoztatása a gyerek fejlődéséről
  • Az IPR megvalósítására vonatkozó ütemterv elkészítése
  • Részvétel a munkacsoport működtetésében, munkájában
  • Részvétel módszertani képzéseken
  • Tevékeny részvétel a támogatási keret felhasználásában
  • A programmal kapcsolatos adminisztráció végzése, annak ellenőrzése
  • Az érintett gyermekek továbbhaladásának segítése
  • Kapcsolattartás külső partnerekkel (fenntartó, szülők, egészségügyi és szociális rendszer, civil szervezet)

 

 

Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása

 

alaptevékenysége:

  • A pedagógusok és mellett, velük együtt a rábízott gyermekcsoport felügyelete;
  • az egészséges életmódnak megfelelő szokásrendszer kialakítása; a szabadidő szervezése.
  • A nevelő-oktatómunkában használatos eszközök készítése; felszerelések előkészítése; a pedagógusok munkájának segítése.

 

feladatai:

  • Szervezi, felügyeli az óvodáscsoportok tízóraizását, ebédeltetését, uzsonnáztatását. Séták alkalmával rendszeresen segíti kísérni a gyerekeket.
  • Ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására..
  • Közreműködik, segédkezik az óvodás gyermekek szervezett és szervezetlen foglalkozásainak, játékos tevékenységek megtartásában.
  • A tanulási idő alatt a napközis csoportvezetővel kialakított munkamegosztás alapján egyénileg foglalkozik, vagy foglalkoztatja azokat a gyerekeket, akik már befejezték az adott tevékenységet.
  • Részt vesz a kirándulásokon és egyéb rendezvényeken A munkatervben meghatározott módon részt vesz az óvodai programok előkészítésében és lebonyolításában.
  • Alkalmanként részt vesz a gyermekek orvosi illetve védőnői vizsgálatokra, való kisérésében.
  • Munkájának eredményesebb ellátása érdekében ismernie kell az iskola alapvető dokumentumait.  Szükség esetén segít az óvodai adminisztrációs feladatok ellátásában.
  • A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az óvoda vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.

 

Dajka munkaköri leírása

 

1, Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi.

2, Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban:

  • A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segíti a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében.  Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi és elmosogatja.
  • Az ételt az  intézményt ellátó konyháról az óvodába szállítja.
  • A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.
  • A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
  • A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.
  • A gyermekeknek érkezésekor és távozásakor segít az öltözködésben, ha szükség át is öltözteti őket.
  • Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
  • Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.  Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.
  • Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.
  • Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában.
  • Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival.
  • Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.
  • Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.
  • Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek.
  • A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.
  • A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.
  • A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

 

A dajka egyéb feladatai:

  • Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja.
  • Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban minden nap.
  • A portalanítást mindennap elvégzi.
  • Naponta üríti a szemetes edényeket.
  • A játékeszközöket tisztán tartja, a szüksége fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.
  • A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.
  • A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint.  Átveszi a szülőktől a tisztasági csomagot.
  • Szükség esetén jelet rajzol a gyerekek holmijára
  • Hetente fertőtleníti, kimossa a gyermekek fogmosó poharait, fogkeféit.
  • Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.
  • Gondozza az óvoda udvarát: a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban, ősszel lombot seper, télen hótól, jégtől járdát tisztít. Tavasszal az óvoda kerti munkákban aktív részt vállal.
  • A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.
  • A baleseti veszélyforrásokat figyelik, azokat haladéktalanul jelentik a vezető óvónőnek.
  • Kéthetente hazaadják a gyermekek ágyneműjét törölközőjét,ha szükséges elhasználódott fogkeféjét.
  • Felelősek a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásokon elhangzottak betartásáért.
  • Az óvoda bejárati kulcsaiért teljes felelősséggel tartoznak.
  • Az ANTSZ előírása szerint részt vesz a kötelező munka alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi könyvüket naprakész állapotban tartja.
  • Az óvodába érkező postai küldeményeket a tagintézmény-vezető asztalára készíti.
  • Az óvoda belső életével, a gyermekek fejlődésével kapcsolatban titoktartásra kötelezett.
  • Az intézmény-vezető fenntartja a jogot szükség esetén a feladatkör átszervezésére, ha ezt a gyermekek zavartalan ellátása indokolja.
  • Az intézmény-vezető a munkakörben leírtakat folyamatosan ellenőrzi.

 

 

 

Egyéb rendelkezések

Érkezéséről és távozásáról jelenléti ívet vezet.

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását.

A munkatársi értekezleten részt vesz.

A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.

Jelzi, ha a tisztító- és mosószer fogyóban van. A mosogatással, takarítással és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket ellátja

Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.

A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.

Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe nem tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza.

Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

 

Csecsemő- és kisgyermek gondozónő munkaköri leírása

 

Az óvodai gondozónő elsődleges feladata a bölcsődés korú gyermekek gondozása, felügyelete.

  • A vezető óvónő irányításával dolgozik, munkájában figyelembe veszi az orvos, a gyógypedagógus, a pszichológus és a pedagógus szakmai útmutatását.
  • Az egészséges kisgyermek testi és pszichés fejlődésének érdekében segíti a gyermekek harmonikus fejlődését, az aktivitás, a kreativitás és az önállóság alakulását.
  • Szakszerűen, az érvényben lévő módszertani elvek figyelembevételével gondozza, neveli a rábízott gyermekeket.
  • Figyelemmel kíséri, hogy a bútorok és játékok a gyermekek fejlettségi szintjének és biztonságának megfelelőek legyenek.
  • Gondoskodik a gyermekek rendszeres levegőztetéséről

Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az időjárásnak és nemüknek megfelelően legyenek felöltöztetve.

  • Betartja a higiénés követelményeket.

 

Gondozási feladatai:

  • A mosdóban ellátja a gondozási teendőket – segít az öltözésnél, étkezésnél, fektetésnél, sétánál, a személyi higiénével kapcsolatos szokások begyakorlásában.
  • Az arra rászoruló gyermekeket esetenként lemossa, és tisztába teszi.
  • Részt vesz a gyermekek haza bocsátásában.
  • Közreműködik a csoportszoba átrendezésében, udvari eszközök előkészítésében.

 

Egyéb feladatok:

  • Felelős a rábízott gyermek szellemi és testi fejlődéséért. Büntető eljárásokat nem alkalmazhat, pl. fenyegetés, megfélemlítés stb.
  • Hozzájárul az óvodai és családi nevelés egységének

kialakításához.

  • Részt vesz az óvoda közös szülői értekezletein.
  • Külön gonddal foglalkozik a veszélyes és hátrányos helyzetű gyermekekkel.  Támogatja az orvos, védőnő és állami gondozott gyermekek esetében a nevelőszülői felügyelő munkáját.
  • Gondoskodik a csoportszoba tisztaságáról és az egészségvédelmi követelmények betartására törekszik.
  • A gyermekeket felügyelet nélkül nem hagyja. Szükséges esetben a gyermek egészségi állapotáról a szülőt tájékoztatja.
  • Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelentse az óvodában vezetőjének, hogy helyettesítésről gondoskodni tudjanak.
  • Az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatban (kötelező óraszámon kívül) rendszeresen, vagy esetenkénti teendőket az óvodavezető utasítása szerint végzi.  Az óvodai csoportszoba berendezési és felszerelési tárgyait óvja. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és általa használt eszközökért felelősséggel tartozik.
  • Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatok hivatali titkot köteles megőrizni.
  • Érkezéséről és távozásáról jelenléti ívet vezet.
  • Szükség esetén elvégzi azokat a nem munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője megbízza.
  • Az intézmény-vezető fenntartja a jogot szükség esetén a feladatkör átszervezésére, ha ezt a gyermekek zavartalan ellátása indokolja.   Az intézmény-vezető a munkakörben leírtakat folyamatosan ellenőrzi.

 

Egyéb rendelkezések

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

A munkatársi értekezleten részt vesz.

Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.

A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.

Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9. sz. melléklet

 

Az intézmény dolgozóinak heti kötelező gyermekek közt eltöltött óraszámának   megoszlása:

Óvodavezető (40 óra): 10 óra

Tagóvoda vezető (40 óra): 24 óra

Óvodavezető helyettes (40 óra): 24 óra

Óvodapedagógus (40 óra): 32 óra + heti 4 órában berendelhető

Gyakornok (40 óra): 26 óra+ heti 4 órában berendelhető

Dajka, gondozónő (40 óra): 40 óra

Kötelező óraszámba be nem számítható feladatok:

 

Felkészülés a napi nevelőmunkára

Foglalkozási, gondozási tervek készítése, csoportnapló, gyerekekről készített személyiséglapok vezetése (helyi programmal kapcsolatos adminisztráció)

Szemléltető eszközök készítése, beszerzésben való közreműködés

Napi     tájékozottság            a          szakmai         irodalomban,           a          szakmai             felkészültség karbantartása

Az óvónői, gondozónői munkához tartozó, nem pedagógiai jellegű adminisztráció, a tanügyi dokumentumok naprakész vezetése

Nevelőtestületi,      alkalmazotti értekezleten,             szakmai         munkaközösségi foglalkozásokon való aktív részvétel

Az óvodai és bölcsődei, az intézmény által szervezett rendezvényeken, ünnepélyeken való részvétel

Szülőkkel való kapcsolattartásra fordított idő (szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra)

Iskolalátogatás és más szakmai jellegű tapasztalatcsere (hospitálás)

A helyi nevelési és szakmai programmal, és a minőségbiztosítással kapcsolatos, felméréseken való közreműködés, részvétel az eredmény értékelésében

Részvétel a hátrányos helyzetű, részképesség csökkenéssel rendelkező gyerekek felzárkóztatásában

Pályázatok készítésében való közreműködés

A hátrányos helyzetű, lassabb tempóval haladó gyerekek felzárkóztatása

(etnikai program)

 

 

10.sz melléklet

 

BALESETVÉDELMI SZABÁLYOK- a gyermekek számára

A csoportba érkező gyermekeket megismertetjük a csoportszobával, az óvoda helyiségeivel, az udvarral és az udvari játékokkal, valamint az óvodában dolgozó felnőttekkel. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a balesetveszélyes helyzetekre és elmondjuk nekik mit szabad és mit nem.

  • A csoportszobában ne másszanak fel a bútorokra, polcokba ne kapaszkodjanak!

 

  • A széket mindig húzzák maguk alá, azon ne hintázzanak!

 

  • Teremrendezéskor a széket ne emeljék a fejük fölé, mert a szék lábával megsérthetik társaikat!

 

  • Önkiszolgáló tevékenységnél lassan menjenek a helyükre, a tányért két kézzel fogják!

 

  • A poharat ne tegyék az asztal szélére, mert felborulhat, vagy leeshet, mindig a tányér fölé tegyék! Az evőeszközökkel ne hadonásszanak!

 

  • A széttört pohárhoz, tányérhoz ne nyúljanak, kérjék a felnőtt segítségét!

 

  • Vizuális tevékenységnél az eszközökkel (ceruza, filctoll, olló…) ne hadonásszanak!

 

  • A játékokat a csoportszobában és az udvaron se dobálják, használják őket rendeltetésszerűen!

 

  • Ha sérült, törött játékot találnak, szóljanak az óvónőnek!

 

  • A villanykapcsolókhoz, dugaszoló aljzathoz, elektromos berendezésekhez ne nyúljanak!

 

  • Fokozottan figyeljenek, vigyázzanak kisebb társaikra az egész nap folyamán!

 

  • Vigyázzanak az ajtó nyitásakor, becsukásakor, kezüket ne tegyék a nyíláshoz!

 

  • Mindig szóljanak, ha a csoportszobából ki szeretnének menni!

 

  • Ne verekedjenek, ne bántsák társaikat!

 

  • Testnevelés foglalkozás alkalmával az eszközöket csak az óvónő jelenlétében és rendeltetésszerűen használják! Fokozottan ügyeljenek saját és társaik testi épségére!

 

  • A mosdóban ne lökdösődjenek, lassan közlekedjenek, mert a padló a víztől csúszóssá válhat!

 

  • Kézmosásnál a vizet rázzák le a kezükről a mosdókagyló fölött kéztörlés előtt, ne csöpögtessék végig a padlón!

 

 

  • A folyosón, a mosdóban, a csoportszobában, a lépcsőn ne szaladjanak!

 

  • Az udvari eszközökről ne ugráljanak le, társaikat ne lökjék le, mindig kapaszkodjanak!

 

  • Homokozni csak a homokozóban szabad, az eszközöket és a homokot az udvar más részére ne vigyék el, ha már nem használják az eszközöket, tegyék vissza a kosárba!

 

  • Ásót, gereblyét csak lefelé tartott állapotban használjanak, ne hadonásszanak, társakra fokozottan figyeljenek!

 

  • A homokozóba kavicsokat, földet ne vigyenek be! 

  • A homokot ne dobálják! 

  • A csúszdára türelmesen haladjanak fel a „létrán”, várják meg, míg sorra kerülnek, a tetején ne időzzenek sokáig és csak a fenekükön ülve csússzanak le. Lecsúszás után hagyják el a csúszdát, hogy a társuk ne csússzon rájuk! 

  • A csúszdába ne dobáljanak kavicsot, homokot! 

  • A hintázáshoz, ha szükséges kérjenek segítséget – fel és leszálláskor. Egymást ne lökjék! Ha valaki hintázik, ne menjenek a hinta közelébe, maradjanak a kavicsokon kívül!  

  • Biciklizés, motorozás alkalmával ügyeljenek társaik testi épségére és a mászókák, hinták fa szegélyére! 

  • Rollerrel, motorral ne száguldozzanak! 

  • Ahol sár van, azt a részt kerüljék el, ne fussanak bele! 

  • Ne menjenek a kapuhoz, kerítéshez, idegenekkel ne beszélgessenek, ne fogadjanak el semmit! 

  • A kapun csak az óvónő, illetve szülő kíséretében mehetnek ki! 

  • Az udvaron található növények leveleit, virágait, bogyóit ne vegyék a szájukba! 

  • Ha gombát találnak, ne nyúljanak hozzá, szóljanak felnőttnek!  

  • Ha a mosdóba be szeretnének menni, jelezzék a felnőttnek, kisebbeket egy nagyobb gyermek kíséri be, s ha visszajöttek, azt is jelezzék! 

  • Csak felnőttel való közös elköszönés után hagyják el az óvodát hazamenetelkor! 

  • Séta alkalmával a párjuk kezét fogva, a sorban haladva, a fal mellett haladjanak, ne lökdössék társaikat! Ne kiabáljanak, normál hangerő beszélgessenek.